Halálra verték ismerősöm fél éves cicáját. A tettes 7 éves. Mit tehetünk?

Első a védelem;nem szabad kint hagyni cicákat.Még túl kicsi is volt,kiszökhetett volna,elüthette volna egy autó.

Második a gyerekek.A szülőket kell felelősségre vonni,hogy nem felügyelték őket.A gyerekek is kimehettek volna az utra,elüthette volna őket egy autó.

Gyereket nem hagyunk egyedül!

Úgy igazán nem tudom mit lehetne tenni ebben a helyzetben. Tekintve, hogy eleve nincs bizonyíték a tettes kilétére, minden csak feltevés.

Másodszor meg, ha tényleg ezek a gyerekek voltak, hiába tennétek bejelentést, túl fiatalok ahhoz, hogy büntetni lehessen őket.

Ez tipikusan annak a szar szülői hozzáállásnak, nevelésnek lehet az eredménye, amikor a szülő minden élő, mozgó lénytől tiltja a gyereket, mert fúj beteg leszel, megkarmol, megharap, stb.

Ugyan meglehet próbálni értelmes hangnemben megbeszélni ezt a szülőkkel, de nem hinném, hogy vezethet ez bárhova is pont a fentiekből kiindulva (bizonyíték hiánya).

Amit tehetnek: a cicust szépen csendben eltemetni, meggyászolni, aztán ha készen állnak rá _esetleg_ másik kisállatot beszerezni.

A kedves szülőkkel elég komolyan elbeszélgetnék, és olvasásra ajánlanám nekik csáth géza - anyagyilkosság és a Kis emma című műveit. Kifejezetten jól demonstrálja, hogy hova jutnak el azok, akik már ilyen kicsiként állatokat ölnek meg.

Egyébként lehet, nem leszek népszerű, de én gondolkodás nélkül hatalmas parasztlengőket kevertem volna le a porontyoknak, pedig elítélem a gyermekbántalmazást is.

Ha ők nem tettek ilyet hirtelen felindulásból, akkor a legjobb, ha átmennek a szülőkkel beszélni, és javasolnak egy látogatást a pszichiáternél, a gyerekek részére. Habár ha így viselkednek, valószínű a szülőktől sem azt látták, hogy tisztelni kell az életet, és jól bánni az állatokkal.

Utolsó.

Senki sem mondta, hogy többet ér.

Sem embert, sem állatot nem szabad kitenni felesleges szenvedésnek, brutális halálnak.

A különbség az, hogy a macska nem verte volna halálra a gyerekeket, puszta szórakozásból.

És sajnálom, de ha az én szeretett kedvencemet ölte volna meg egy idegen gyerek, akkor esélyes, hogy kapott volna tőlem egy brutális pofont.

Szerinted a gazdának nem lelki trauma, ha meghal a macskája? Főleg, hogy ilyen kegyetlen halállal?

A gyerekek, meg ha egy élet kioltásához elég lelkierőt tápláltak magukban, akkor bizony nem egy pofon fog nekik ártani.

Hozzáteszem, elítélem a gyermekbántalmazást, de tudod, szükség törvényt bont.

Bár esélyes, a szülők hibája ez a fajta magatartás. De kitudja, majd megélik-e ők is a nevelésük böjtjét, ahogy a két említett novellában történt, az állatkínzó gyerekek szüleivel.

Tudod, kriminológiai tény, hogy a gyilkosok állatokon kezdik. Aki ilyen kiskorban ennyi gonoszságot táplál, és képes véghez is vinni, szerinted milyen felnőtt lesz?