Egy betéti társaság hogyan tud áttérni a KATA-ra, és mivel jár, milyen vonzatai vannak, ha az áttérés előtt van nettó 8 millió Ft-os leltárkészlete?
1., Milyen helyzetben és milyen tevékenységi körű vállalkozásnak éri meg KATA-snak lenni?
2., Mekkora összeget kell havonta fizetni KATA címén?
3., Befolyásolja-e a bt-ben dolgozó beltag nyugdíjjal kapcsolatos helyzetét, ha a bt. KATA-s?
4., A KATA-s bt-ben teljes munkaidőben dolgozó beltag egy munkaéve a nyugdíj szempontjából is egy teljes ledolgozott évnek számít?
5., Egy bt. akkor is választhatja a KATA-t, ha nincs alkalmazottja és a beltagja is máshol dolgozik főállású alkalmazottként? Ebben a helyzetben kell-e és mennyit kell havonta befizetni adó és járulék címen?
6., KATA-ról vissza lehet térni normál adózásra? Milyen feltételei vannak és mi a menete?
válasza:A fenti kérdések valóban annyira bonyolultak, hogy ez egy komplett tanácsadás, ezt egy jó könyvelővel kell átrágni - márpedig, ha BT vagy, akkor elvileg lennie kell könyvelőnek.
Ha nincs, akkor viszont keress egyet, mert sok tíz, százezer múlhat a válaszokon (ha nem jól adózol, bünti)
És ez itt a Gyakori - márpedig ezek kifejezetten speciális kérdések (KATA-s egyéni vagyok, ismerem is szinte az összes szabályt, de BT-ben nem vagyok járatos)
válasza:Előbb könyvelőt válts...
Aki Neked előre láthatólag 8 millió árbevételt meg nem haladó éves bevétel mellé, 8 millió forgó árukészletre katat javasolt, az aligha jó könyvelő.
Katasnak a 40% feletti árréssel operáló,vagy szimplán szolgáltató, alacsony alapanyag, árukészlet, forgó eszköz és működési költségű idén éves 8, jövőre 12 millió árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak érdemes választani, akik a bevételből semmit nem is akarnak visszaforgatni fejlesztésre, nagyobb árukészletre, több telephelyre, nem terveznek 3 éven belül fejlesztési hitelt felvenni, vagy pályázni komolyabb beruházásokra, stb. hanem csak beérik a bevétellel és az abból származó eredményt, alacsonyabb adóvonzat mellett minden hónapban ki is akarják venni, cserébe a biztosítási jogviszonyban beérik kevesebb biztosítással is.
Ebből jelenleg hány szempontnak felel meg a Bt-d?!
Köszönöm. Természetesen van könyvelője a cégnek. Szeretnénk tájékozottabbak lenni mielőtt hozzá fordulnánk. Ezért gondoltam, hogy előzetesen megpróbálok itt informálódni olyanoktól, akik járatosabbak a témában, vagy olyan segítő válaszolók, akik munkájukból adódóan adózással, könyveléssel foglalkoznak.
A bt. egy kis vállalkozás, ami néha működik, néha nem. Azaz jelenleg nincs folyamatos bevétele. Ezért sajnos nem telik fizetős tanácsadóra.
Bak Norbertnek:
Köszönöm a részletes válaszodat.
Válaszodból egyértelműen megtudtam, hogy kinek, milyen helyzetben érdemes KATA-t választani.
- Nincs gond a könyvelővel. Nem javasolt KATA-t. Bennünk merült fel, hogy -hallva a hírekben a lehetőségről- megnézzük mivel járna ez a mi cégünk esetében.
- A 8 milliós árukészlet nem forgó készlet, hanem sok éve meglévő készlet. (Talán elfekvőkészletnek szokták nevezni.)
- A cég az elmúlt években csak akkor termelt minimális bevételt, amikor a bt. beltagjának nem volt máshol teljes munkaidős alkalmazotti munkája. Ezekben az időszakokban kötelezően a bt-ben volt biztosított, és a kötelező járulékokat az elfekvő készletek értékesítéséből fedeztük. Árubeszerzés, fejlesztés nem volt. Ilyet a jövőben sem tervezünk.
- Az értékesített készletek árrése sem magas (meg sem közelíti a 40%-ot), mert az az értékesítés célja, hogy legalább annyi árbevétele legyen a cégnek, amiből a beltag utáni kötelező járulékokat fizetni tudja.
Így válaszod alapján egyértelmű számomra, hogy esetünkben jelenleg nem érdemes a KATA gondolatával foglalkozni.
Felmerült, hogy a jövőben szolgáltatási irányba váltsunk.
Abban az esetben érdemes lehet a KATA-t választani, mert várhatóan nem lenne több árbevétele a bt-nek évi 12 milliónál.
De a meglévő árukészlet problematikája akkor is adott lenne. Nem tudom, hogy az mennyiben és hogyan befolyásolná az áttérést?
Úgy kellene tekintetünk, mintha eladnánk a teljes árukészletet és be kellene fizetni utána az áfát, egyéb adókat? Mintha ténylegesen értékesítettük volna? Nem tudom.
Mit jelent a válaszodban az a rész, hogy:
"... cserébe a biztosítási jogviszonyban beérik kevesebb biztosítással is."?
válasza:Ha én lennék ilyen helyzetbe ezeken gondolkodnék:
- Havi fix járulékköltséget bevállalni 0 , vagy alkalmi jellegű bevételre nem hinném hogy jó ötlet.
Ha a cél igazából a 8 milliós készlet kipörgetése és értékesítése, akkor vagy egy 0-ás kft-vé alakulni, egyszemélyesként pl. tisztán apporttal a biztosított személy részére, vagy a máshol biztosított személyt alapító okiratba módosítani beltaggá. A kültag meg nem tagi jogviszony után járulékozzon. Így 0-ra redukálható a járuléka, havi 25-50 helyett, a könyvelés, meg havi 20-ból megvan.
És igen itt az áfa kérdése is. Mikor lettek beszerezve a termékek, mennyi a visszaigénylés lehetősége, ami az átalakulás költségeit utólag tavasszal fedezheti is, vagy "veszni hagyni", áttérni 12 millióig áfamentességre, de akkor változik az adószám is, pl. pénztárgép átszemélyesítés, számlázó átírás, stb. és vállalni ezeknek is a költségét.
A nem biztosított jelenlegi beltag,Ha jogosult álláskeresési járadékra, akkor:
-Amikor szükség van a személyes közreműködésre, akkor egyszerűsített foglalkoztatásban is alkalmazható napi 1.000 Ft járulékért.Ami mellett kaphatja az álláskereséséit.
Mindezek mellett:
1. egyszemélyes kft-hez is tud csatlakozni 1 év múltán is, ha bejelentkezik munkaügyibe 1 hónapra. Bérköltség és járulék támogatás, adott esetben 3 milliós vissza nem térítendő támogatás mellett is.
2. Vagy 15 hónapig, 3 havi 100%, + 8 havi 70%-os bruttó bérköltség + szocho és 100/% uti ktg térítés támogatás mellett alkalmazható is kata feletti biztosítási összegért főállásban, a havi főállású katatól kevesebb költséggel.
A kata az alacsonyabb adóvonzatért cserébe alacsonyabb, minimálbér alatti biztosítási összeget és " feltételezett jövedelmet" eredményez, ami pl. álláskeresési járadék, nyugdíj, táppénz, GYED , CSED esetén , hitelfelvételnél, pályázatoknál nem túl előnyös.
válasza:A Kata inkább annak éri meg, aki szolgáltatással foglalkozik. Jövőre 12 millió lesz a limit a mostani 8 helyett.
Szerintem egy ilyen döntés megérne egy tanácsadást. Ha külsőshöz mentek vigyétek a tavalyi mérleget meg egy idei 1-6 havi főkönyvet, abból már el tud indulni, hogy mi éri meg.
Bak Norbert válaszára:
Köszönöm. Válaszod alapján összeszedettebben látom a lehetőségeket.
"Havi fix járulékköltséget bevállalni 0 , vagy alkalmi jellegű bevételre nem hinném hogy jó ötlet."
Nem tervezett üzletpolitika eredménye, hanem kényszer szülte helyzet.
Mivel a beltagnak megszűnt a máshol, alkalmazottként lévő biztosítási viszonya, kötelezően a bt-ben kell bejelenteni. Ez van. Mivel a helyzet tartósnak ígérkezik, azaz a beltag nem talál máshol teljes munkaidős bejelentett állást, el kell gondolkodnunk a változtatáson, mert tényleg nagy terhet jelent a rapszodikus bevételre vállalni a kötelező járulékok fizetését.
"... egy 0-ás kft-vé alakulni, egyszemélyesként pl. tisztán apporttal a biztosított személy részére ..."
Nem teljesen világos, amit az egyszemélyes kft-vé alakulással és az apporttal kapcsolatban írtál.
- Mivel járna a bt. átalakítása egyszemélyes kft-vé? Költségek, adminisztráció, egyebek tekintetében?
- járna, milyen adóvonzatai lennének ha a bt. jelenlegi készletét apportálnánk az egyszemélyes kft-be? Áfa és egyéb esetleges adóterhek?
A készletben lévő termékek tíz éve vagy régebben lettek beszerezve.
Írod, hogy a kötelező járulékok leredukálására megoldás lehet "a máshol biztosított személyt alapító okiratba módosítani beltaggá."
Esetünkben sajnos ez nem járható, mert a máshol biztosított tag ugyan alkalmazottként dolgozik máshol teljes munkaidőben, de egyben van egy saját bt-je is, ahol ő a beltag. Szóval nem egyszerű a helyzet.
"... mennyi a visszaigénylés lehetősége, ami az átalakulás költségeit utólag tavasszal fedezheti is, vagy "veszni hagyni", áttérni 12 millióig áfamentessége"
Ezt nem értem.
válasza:Igen, többes jogviszonya korlátlan felelősséggel nem lehet a beltagnak. Így viszont a kft után már nem kell kötelezően járulékoznia, ha máshol biztosított, vagy a társasági szerződésbe minimális, vagy akár 0-ás tiszteletdíjas a tisztségviselésre és nem személyes közreműködő.
Mindenképp kellene hozzá egy vagyonmérleg elfogadtatásra, amiben meghatározásra kerülnek a kérdésben is foglaltak, pl. 10 évvel ezelőtti készlet aktuális értéke ( selejtezés, amortizáció stb. ) , forgalomképessége stb. Ezt a könyvelővel kellene egyeztetni, meg a költségét is.
- 15 napon belül az adóhatóságok felé a változásbejegyzés
- 30 napon belül ki kell szolgáltatni a kilépőket megillető
vagyonhányadot,
-30 napon belül társasági adóelőleg bevallás az átalakulással
létrejövő társaságra,
-90 napon belül végleges vagyonmérleg és végleges
vagyonleltárt kell készíteni és a legfőbb szerv elé terjeszteni.
-a végleges vagyonmérlegének elfogadása, végleges
vagyonmérleg és tervezett vagyonmérleg különbözet
elfogadása,
-beolvadó/megszűnő cég éves/záró beszámoló elfogadása,
-Könyvvizsgálat, közzététel, letétbe helyezés
-90 napon belül társasági adó és iparűzési adó bevallást kell
adni a megszűnő gazdasági társaságok vonatkozásában.
Kft alapítás társasági szerződés, ügyvédi adminisztrációs költség 10-50.000ig.
Az áfát arra írtam, ha pl. idén kerültek volna beszerzésre, akkor vissza lehetne igényelni az készlet áfáját, ami ezeket a fenti átalakulási költségeket ki is fedezheti akár. És így nem kerül extra költségbe az átalakulás. De mivel 10 évvel ezelőtti, így gondolom arra már ezek el lettek számolva az évek alatt, hogy legalább áfát ne kelljen fizetni.
Vagy ettől "olcsóbb" megoldás is lehet, ha a másik bt ahol biztosított a kültag, az a bt megveszi ezt a bt-t.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!