Egy a vállalkozásomban dolgozó nőt akkor sem rúghatok ki azután, ha terhes lett, hogy teljesen más okai lennének?

Basszus, nekem durva ezt olvasni. TErhes vagyok, nemrég figyelmetlenségből hibáztam valamit. Nem nagy dolgot, de eléggé ciki volt, kellemetlenséget okoztam vele.

A főnököm rendes volt, mondta, hogy hát megérti, hogy most másfelé jár a gondolatom, de figyeljek oda jobban.

Ott elnézést kértem a hibáért (és baromi rosszul éreztem magam), de hozzátettem, hogy ezt alanyi jogon rontottam el, nem volt összefüggésben a terhességemmel és nagyon remélem, hogy máskor sem kerül ezzel bármi összefüggésbe.

Azóta minden apróságot felírok inkább, mert nem szeretnék még egyszer ilyen helyzetbe kerülni.

Nem utolsósorban, amikor majd szülés után visszajövök dolgozni, szeretném, ha támogatólag állnának hozzám - ehhez az kell, hogy most elégedettek legyenek a munkámmal.

Egyetlen "kivételezést" kértem, hogy emelni ne kelljen, de ezt magától értetődőnek tartották, még a kis súlyú dolgokat is kiveszik a kezemből.

Innen nézve nekem rém furcsa, hogy valaki visszaél a terhességével. Nem gondol bele, hogy elveszti a munkáltató jóindulatát, amikor visszatérne a szülési szabadság után...?

"Küld el betegszabira, így neked csak a szabadnapjait kell kifizetned 1 év lópikula helyett 1 hónap!"---látom a szövegértés nem tartozik a nagyérdemű olvasóközönség erényei közé! Akkor kicsit részletesebben leírom, hogy még egy 4 éves gyerek is megértse, amit írtam!

Amennyiben betegszabin van a terhes hölgy a fizetését állambácsitól kapja. A munkáltatónak a munkába visszatérő anyukának ekkor kötelessége kifizetnie a szabadnapjait, amik szépen feltornyosulnak az évek során. Vegyünk egy évet alapul a terhes anyuka a leírás szerint nem látja el a feladatát, nem akarja/nem képes rá/mindkettő 1erre, ez esetben a kérdést kiíróját anyagi kár éri! Kisvállalkozás esetén ez a cég végét jelentheti 3-4 kismama esetén, a pénze fogy, de semmi hasznot (saját munkadíjukat sem termelik ki) nem hoznak, magyarán szólva ráfizetés, csőd!

Ezzel szemben, a táppénz esetén a kismamáknak nem kell dolgoznia, nem erőltetik túl magukat, nem veszélyeztetik a babát (munkával, idegességgel, nem terhelik le magukat, stb...). A bérüket állambácsi téríti, a cég csak a szabadnapokat kell hogy kifizesse! 1 hónapot fizet (ezt talán még képes kigazdálkodni) az 1 év lópikula=anyagi csőd helyett...

Ilyen felosztásban nem megy csődbe, nem kerül rossz anyagi helyzetbe a cég és lesz hova visszatérni a szülési szabadságról. Ami szerintem mindkét félnek win-win!

Ahogy elnézem a társaságot, ez az eszmefuttatás a kölcsönös kompromisszumnak akár csak az elvi felvetése is hatalmas ellenszenvet szül!

(Várom a 0%-os lepontozást :) )