Miért szenved ilyen sok ember munkavállalóként? Vállalkozóként sokkal egyszerűbben lehet sokkal több pénzt keresni. Pl barberek is levágnak egy hajat 5 ezer Ft-ért, ha fél napot dolgozik is sokkal többet keres mint egy felsővezető egy multinál

Nem reális ilyen egyéni vállalkozóként a 800 ezer - 1 millió, hiába állítod. (fodrász és más hasonló területeken sem, néhány sokkal magasabb hozzáadott értékű állásban talán.)

Fodrászom pont ilyen alapon dolgozik, állítása szerint pár éve lehetett jó pénz keresni barberként, azóta telítődött a piac és a kereslet is csökkent.

Eléggé troll kérdés, de azért válaszolok érdemben:

1. Nem keres egy barber többet mint egy felsővezető a multiknál, sőt.

2. Nem minden szakmával lehet ám ilyen könnyen maszekban vállalkozni. Persze, egy könyvelő vagy programozó tud otthonról dolgozni EV-ként, elég egy irodának kienvezett fél szoba hozzá. De pl. egy autószerelőnek alaphangon 10+ milliós tétel egy saját szervíz elindítása, még akkor is ha az eszközöket veszi csak meg és bérli a helyet.

3. Lehet hogy egy barber keres (persze bevételben, nem profitban) egy nap AKÁR 40-50 ezret is. De előszöris kezdjük ott, hogy ez általában nem a falusi sarki szalonokban jellemző, hanem felkapottabb angyvárosi helyeken, ahol nem 100 ezer a havi bérleti díj hanem inkább 300+. Másodszor ez kiszámíthatatlan. Jól hangzik a napi 50, aztán beüt a kovid és jön a sírás hogy miért nincs vendég fél évig. Vagy csak napi 2. Én ahova járok (és ez "sima" fodrászat, nem barber) soha nem láttam még olyat hogy ne lett volna legalább 2 fodrász szabad, amíg ott vagyok. És ez nem csak a járvány óta van így.

Én vállalkozó vagyok, nagyon szeretem a munkámat. És nem csak a pénz számít. Bár a sokszorosát keresem, mint alkalmazottként, de sokkal többet jelent, hogy egy hülyét sem kell elviselni magam körül. Ha egy ügyfél majom, akkor kivágom, és kész. Jön helyette másik. Akkor is megérné vállalkozni, ha ugyanannyit vagy kevesebbet keresnék, mint alkalmazottként, mert így boldogan élhetek, nem megkeseredve, szorongva, mindennap egy utált munkahelyen.

De amúgy jellemző, hogy a sok hülye ezt el sem tudja képzelni. :)

Kedves kérdező!

Csak nézd meg a válaszokat, ennyi eszük van, hogy a nyugdíjjal jönnek. Abba bele se gondolnak, hogy egy vállalkozó milliókat megkeres havonta amit ha befektet még több pénz jön és idős korára már dús gazdag lesz, míg egy alkalmazott hónapról hónapra él. Egyszerűen hülyék az emberek sajnos. Én se értem miért végeznek vicc összegekért szar melót.

Mi a férjemmel mindketten cégvezetők vagyunk.

17-es vagyok

Egyébként mielőtt elkezdtem vállalkozni mindenki lehurrogott, hogy nem fog bejönni, meg, hogy hülyeség egy ilyen "álom" melót otthagyni, hozzá teszem, hogy gyár volt.

Most meg mindenki csak tátja a száját.

Én katas vagyok, szabadúszó. 3x annyit keresek, mint alkalmazottként ugyanebben a munkakörben, feleannyi munkaidővel. Én mondom meg, mit, mikorra, mennyiért vállalok, aki gyökér, azt elküldhetem. Sokkal nyugodtabb az életem, bár magát a munkát nem szeretem annyira, de jól csinálom, és így egyszerűbb az életem.

A tesóm fodrász, szépen keres, de azért nem multis felsővezetői fizu, messze nem. Mire mindent kifizet, egy erős hónapban 4-500 ezer marad a zsebében, de ezért rohadt sokat dolgozik, konkrétan 10 órákat áll az üzletben. Budapesten lehet több lenne, mert ott drágábban mennek ezek a szolgáltatások, de ott meg a konkurencia komolyabb, szóval ott se egyszerű.

Azért ahhoz, hogy vállalkozó legyél, és sikeres, egyrészt, baromira érteni kell valamihez, másrészt, ügyfeleket is tudni kell szerezni, harmadrészt, legtöbbször kell némi kezdőtőke. Ha szarul sikerül egy hónap, szar lesz a pénz is. Nincs fizetett szabi, ha szabadságra akarsz menni, vagy ledolgozod előre, vagy kevesebb pénzed lesz abban a hónapban. Betegszabi detto, jelentős kiesés.

A nyugdíj mondjuk engem se érdekel, a mostani nyugdíjak nagy része is szar, mire mi odáig jutunk, már csak kb alamizsna lesz, ha lesz. De így legalább keresek annyit, hogy erre is félre tudjak tenni, és ne kelljen majd sírnom, hogy ledolgoztam 40-50 évet, és épphogy nem döglök éhen öregkoromra.