Milyen választ érdemes adni, ha az állásinterjún megkérdezik, hogy ha már egy éve végeztél a sulival, miért nem dolgoztál eddig, és az igazi ok, egy műtét?

Még most állok a műtét előtt, így még később lesz aktuális, de izgat, hogy e miatt hátrányba kerülök.

Most végeztem egyitemistaként. A vállam szokott kificamodni, már műtöttek is e miatt, de most újabbra van szükségem.

Ha jól sikerülne a műtét akkor igazából utána már nem kéne foglalkoznom a problémával. Azért csinálják, hogy többször ne menjen ki a kezem. Bár lenne azért hatása, 100%-os sose lesz már a kezem, és nem tudom majd valószínűleg nagyon hátranyújtani a kezem.

Ennek ellenére a legtöbb mindent el tudnám vele végezni, hisz már 7 éve küzdök vele, és megszoktam, hogy a dolgok 90%-át meg tudom csinálni egy kézzel is. Az egyetem alatt még írni is megtanultam bal kézzel.

Nyilván olyan munkára, amit nem tudnák elvégezni nem is jelentkeznék, ezt magam is fel tudom mérni.

De tudnák irodában dolgozni, sőt még más munkákat is. Pl el tudok menni trepre is. Akár könnyebb fizikai munkákat is el tudok végezni, amihez nem szükséges hogy annyira megterheljem azt a kezem. De lehet, hogy még terhelni is lehet valamennyire, hisz nem attól van a baja.

Tehát pl ha szakmába helyezkedek el ki tudok menni a terepre mintát venni, meg ilyenek.

Attól félek, hogy skkal nehezeb dolgom lesz így a munkaerőpiacon, hisz ki akar egy problémás embert foglalkoztatni.

Ha meg hazudok úgyis kidereülhet, és akkor lehet hogy még rosszabb.

Ha azt mondom, hogy eddig nem találtam munkát, akkor az kérdezik, hogy miért nem vállaltam el bármit?

De e ha azt mondom abszolút nem találtam, arra is mondhatja, hogy nem igaz, hiszen egy év alatt nálunk azért lehetne találni valamit. Tudom, mert más ismerőseim is találnak.

Mondjuk azét kicsit dolgozgatok aljkalmi munkát. Alkalmanként túrát vezetek, még így felkötött kézzel is.

de ez nem is hivatalos.

Vagy jobb ha pl. azt látja, hogy én így betegen se hagytam magam, és megtanultam bal kézzel írni, meg így is igyekeztem dolgozgatni, és küzdöttem. Mert egyébként meg a problémától jelentősen megnövekedett a tűrőképességem, és azóta nem ismerek lehetetlent.

Olyan dolgokat csinálok meg egy kézzel, amin mindenki csak néz, és nem hiszik el, hogy meg lehet.

Különösen szivesen fogadom olyanok tanácsát, akik voltak hasonló helyzetben, vagy mondjuk betegen dolgoznak.Pl cukorbeteg, vagy ilyesmi, hogy az ilyen helyzetekhez hogy viszonyul egy munkaadó.

Különösen érdekelnek HR-es, vagy olyan személy véleménye is, aki csinál állásinterjúkat.

Kérem ők jelöljék meg a válaszba, ilyen személynek.

Egy néha eléggé elkeseredett, de nagyon dolgozni akaró, és sokat küzdő pályakezdő.