Mennyire nézik pl egy szakács bizonyítványában, hogy hanyasra vizsgázott?

3-as, dehogyis. Soha senkit nem érdekelt az SZKT.

Én ott kaptam a bizonyítványom lassan 15 éve. Mégsem alkalmaztak a legtöbb helyen, mert nő vagyok. És amúgysem kérdezte soha senki, honnan van a bizonyítványom.

Férjem 2-3-as bizonyítvánnyal végzett, ő mindig szakácsként dolgozott, és nagyon szerették mindenhol, mert jó szakember.

Szóval a papír nem számít.

Mindenkit az érdekel, hogy a próbanapon mit produkálsz, mennyire értesz a szakmához.

És bejelentésnél beírhatják a kódot, hogy szakmunkás (tehát megvan a bizonyítvány).

Egy kis adalék info még 5 évvel ezelőttről, amikor terveztük a felkészítő tréningeket ( piackutatás ) :

"A tanulók jelentkezésüket követően, felvételi eljárásban nem vesznek részt, így az iskola kizárólag az általános iskolai eredményeik alapján köteles felvenni az adott szakra jelentkezőket. A jelentkezési arányról elmondható, hogy a meghirdetett létszámra, közel 5-10-szeres a túljelentkezés. Azáltal, hogy szűrő nincs beépítve a jelentkezők számára, könnyen előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű oktatási intézmények jó osztályzatú, de gyengébb képességű tanulói kerülnek felvételre és nem a magasabb minőségű oktatási intézmények tanulói.

A jelentkezők zömében nincs reális rálátása a vendéglátóipari szakmunkákra, ebből adódóan idealizált szakmai képpel rendelkeznek, melyet tovább fokoz a médiában megjelenő főzőshow-k és az internetes sztárszakácsok, valóságtól eltérő munkakörülményei mely a jelentkezők számára, az etalont jelenti.

A szakács szakképzésben, egy osztály 30 fővel indul, amelyből közel 30%-uk morzsolódik le, így a sikeresen végzők száma 20 fő, melyből összesen a fele az aki alkalmas is, vagy feltételesen alkalmas az elméleti anyag gyakorlati alkalmazására. 5 fő képes az önálló munkavégzésre, további 5 fő irányítás és felügyelet mellett képes ellátni a feladatokat. A motiváltságot tekintve a tanulók zömében alul motiváltak, melynek oka, többek között, a korábban említett idealizált szakmaképből történő kiábrándultság, a szakmai gyakorlatokon megtapasztalt negatív sikerélmények. Ebből adódóan a pályaelhagyók viszonylag magas aránya jellemző ezen a szakterületen. A végzett tanulók 30%-a mondható a szakmai munkára alkalmasnak, azonban a szakma iránti motiváció nem feltétlen az ő esetükben mutatható ki.

Ez kísértetiesen összecseng a Magyar Gasztronómiai Egyesület cikkével, melyben az alábbi hazai szakképzésben tapasztalható tendenciákat, a „Mai magyar szakácsképzés” c. cikkben foglalja össze: „Nincs felvételi, a későbbiek során sincs semmilyen "szűrés". A szakiskolák fejpénzből élnek, lasszóval fogják a diákokat, soha nem buktatnak. A szakképzés mennyiségben érdekelt üzleti vállalkozás lett, a minőség igénye legfeljebb egyes oktatóknál jelenik meg. Aránytalanul sok a motiválatlan, minimális teljesítményt nyújtó tanuló. Ők kifejezetten akadályozzák motivált és teljesítőképes társaikat. A vizsgán való átjutáshoz elég a 20-25%-os tudásküszöböt elérni: az iskola érdeke a tanuló megtartása, a tanuló érdeke gyakran a családi pótlék megszerzése, a munkába állás elodázása.

A végzősök igen nagy arányban (80%) hagyják el a pályát, számolatlanul képződnek "álképzett" vendéglátóipari menedzserek is. Ugyanakkor rendkívüli a hiány jól képzett szakácsban, cukrászban. Furcsa igazságtalansága még a rendszernek, hogy a néhány hónapos OKJ képzés (= felnőtt gyorstalpaló képzés/átképzés) a hároméves "normál" alapképzéssel egyenrangú (!) szakmai bizonyítványt ad, a valóságban azonban csupán egyfajta "főzőlegényt" (betanított munkást) állít elő. Ez még jobban leépíti a szakácsszakma tekintélyét.”

Mivel az iskola pályakövetési rendszerrel nem rendelkezik, így csak egy alap követési módszert alkalmaznak a végzett tanulók munkásságának követésére. Ennek megnyilvánulása, egy kérdőív elektronikus, vagy írott levélben történő kiküldése, amelyre adott válaszok nehezen, vagy egyáltalán nem is érkezik vissza. Ennek oka a megváltozott lakóhely és az egyre inkább fokozódó érzelmi kötődés hiánya, már nem csak az iskola, hanem a szülő és társas kapcsolatok vonatkozásában is a tanulók részéről.

A vizsgált településtípusok és az onnan származó, hátrányos helyzetű diákok vonatkozásában elhangzott, hogy az iskola rendelkezik több lehetőséggel is a középfokú tanulmányokat folytató diákok támogatására. Ilyen például az „Arany János Program” és az „Út a Szakmához” program.

A munkaerő piac szempontjából előnytelen képesítéssel rendelkező, vagy szakképzetlen munkaerő átképzéséhez az intézmény a Munkaügyi Központtal együttműködve folytatja a Támop 1.1.2-11/1-2012-0001 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” c. pályázaton belüli képzéseket.

A képzések évente 16 fővel indulnak, 1206 órás ( 366 óra elmélet és 840 óra gyakorlat) szakács és 1196 órás (366 óra elmélet és 833 óra gyakorlat) cukrász képesítéssel. A pályázat keretében, a tanulók képzéseink költségét a Munkaügyi Központ biztosítja, tanulónként 500.000 Ft értékben. A támogatás és a felnőtt oktatásban részt vevők számára nyújtott, kiterjesztett idejű keresetpótló támogatása ellenére a képzésben résztvevők közül, a végzettek száma itt sem 100%-os. A 2013. március 11. és november 19. közötti OKJ-s tanfolyami időszakban, a beiratkozott 16 főből 14 fő végezte el a tanfolyamot a szakács képzés keretén belül.Az igazgatóhelyettes kifejtette, gyakran keresik fel az iskolát külföldi munkára vonatkozó felhívással különböző munkaerő közvetítő szervezetek, így például olaszországi szakács munkát kínálnak a Marco Polo program keretén belül."

3.A munkaerő-piac részéről: A munkaadói oldalról elmondható, hogy fokozott igény mutatkozik a hosszabb távon gondolkodó, jól képzett és megbízható munkaerő iránt a foglalkoztató transznacionális vállalatok részéről, melyre jelenleg megbízott munkaerő közvetítő cégeket alkalmaznak, sajátos jogi keretű együttműködések mellett.

A bemutatott kérdőíves felmérés eredményeként a megkérdezett munkaerő közvetítő irodák 50%-a nyilatkozott arról, hogy az utánpótláshiány a szakács (elsősorban: Chef De Partie, Sous Chef) cukrász, felszolgáló, bárfelszolgáló, fodrász szakmákban jellemzők leginkább. Tehát ezek azok a szakmák és szakterületek, melyekben a potenciális elhelyezkedés lehetősége kimagasló, míg a szakképesítést nem igénylő munkakörökben a túljelentkezés aránya jellemző, különösen a szezonkezdés előtti (január-március) időszakban.

A gyakorlatra jellemző, hogy a junior szakácsok promóciója, gyakran a képesítés nélküli mosogatókból kerülnek ki. Így, ennek megfelelően a munkaerő piaci képzések közül ezeket a szakterületeket érdemes megcélozni, akár a rendelkezésre álló adatokból szintén jól kimutatható szakképzetlen munkaerő támogatott átképzésével, akár az ilyen szakképesítéssel már rendelkező pályakezdő fiatalok, külföldi referenciaszerzési lehetőségeinek kiterjesztésével.

A munkaerő közvetítő irodák, egyenként évente 250-6000 fő közötti új jelentkezőt regisztrálnak nyilvántartásukba, melyek közül átlagosan 50-%-uk számára biztosítanak munkalehetőséget egy éven, vagy egy szezon (jellemzően 6-8 hónap) időszakán belül.

A megkérdezettek mindegyike úgy nyilatkozott szívesen működne együtt konvergencia régióban található tanácsadó-közvetítő irodával szervezett módon, így egy ilyen jellegű tevékenység indítása a programon belül indokolt és piacképes lehet.

Az a baj Norbi, hogy az egész vendéglátás elkrvult ebben az országban.

Ne csodálkozzatok, hogy rendes szakember nem akar a szakmában dolgozni, amikor 15 év tapasztalattal azzal kell szembesülni, hogy napi 12-15 ezer ft, 2 órás minimálbér bejelentés, és se szabadság, se táppénz. Ellenben 14 órás munka az van, meg hétvégén, ünnepnapon is meló. Ja, és a hulladék alapanyagból készítsen ehető ételeket...

Ellenben pl egy munkagép mosó bruttó 300-ért hétfő-péntek dolgozik 8 órát, hétvége szabad, ünnepnapok szabadok, lehet táppénzre menni, ki KELL venni a szabadságot...

És ez csak egy olyan meló, ahova elég a 8 általános, ergo még felelősség sincs rajta. Nem úgy mint egy szakácson...

Szóval az egész vendéglátás tehet arról, hogy itt tart a szakma. Ne csodálkozzatok, hogy a valamit tudó szakácsok külföldön, aki meg itthon maradt, az pályát váltott (ugyanez mondható el a felszolgálókról is).

Hát ezért kell vadászni a szakácsokra, és ezért tök mindegy, mi van a bizonyítványban. Legyen, és kész...