Tényleg igaza van rokonomnak, hogy eszembe se jusson a részmunkaidő a tanulás miatt?

#9

Tényleg úgy tűnik, hogy a családtagodnál valamilyen szinten a dolgozol-és-kuss-a-neved mentalitás dívik, de én kissé úgy érzem -- és ezzel nem akarlak megsérteni -- hogy kissé már zavarja, hogy közel 30 évesen még mindig nem egyedül (vagy pároddal) élsz.

Én sem hamarkodtam el a költözést, de én már 20-22 évesen is éreztem, hogy az egyébként nagyon nyitott gondolkodású és támogató szüleim próbáltak afelé tolni, hogy költözzek. Egyre gyakoribbak voltak a javaslatok, a segítség felajánlása, szóval nem elzavarni akartak, de érezhető volt, hogy kezd egyre inkább kellemetlen lenni a dolog, így a vége felé már folyamatosan számoltam be arról, hogy hogyan alakultak a dolgaim, mikor jön végre a nagy pénz.

Biztos vagyok benne, hogy 30 évesen ez már az én esetemben sem lett volna ilyen színpadképes, tehát én a helyedben közölném, hogy megtaláltad a számodra érdekes területet (programozás) és meg akarod tanulni hogy végre sok pénzt kereshess és elköltözhess.

Lehet sok mindent csinálni egyszerre.Én a 2.diplomámat munka mellett, 3 gyerekes anyaként szereztem meg.Persze levelezőn, heti fél napra utaztam iskolába,ilyenkor szabit vettem ki vagy cseréltem műszakot.Este mikor gyerekek elaludtak, tanultam, vagy hajnalban.Meg persze házi munka minden, mert férjem napi 12 órákat dolgozott.

Nagyon jó eredménnyel diplomáztam, pedig rettentő nehéz volt az egész időszak.Már most mégegyszer nem csinálnám.De muszály volt, mert én is utáltam a munkám, és a pénz is kellett, 2.diploma fizetős.

Ha megteheted anyagilag, ne törődj vele mit mondanak, tehermentesítsd magad amennyire lehet.