Tényleg igaza van rokonomnak, hogy eszembe se jusson a részmunkaidő a tanulás miatt?
Nagyon utálom a jelenlegi munkahelyemet, már hónapok óta legfőbb álmom eljönni onnan.
Egyébként heti 42,5 óra munka mellett képtelenség rendesen tanulni. Pláne, hogy a cég hamarosan költözik, így hosszabb lesz az utazás, jóval kényelmetlenebb és az útközbeni tanulás lehetősége is elvész.
Jelenleg minden szabadidőm tanulásra és gyakorlásra megy el. Szociális életem a nullához közelít, természetesen nem ismerkedek és nem alszom eleget. Persze mindent nem 23 évesen... A munkától tanulni vagyok fáradt, a tanulástól dolgozni, a tanulással magával pedig nem haladok eléggé.
A jelenlegi munkámtól pedig rosszul vagyok.
Egy családtagom (tőle függök, ez a gond) kb kikelt magából a részmunkaidő gondolatára. Persze az ő szemében a tanulás az extra, a nem kötelező, a munkámnak örüljek és csend.
Tényleg ilyen butaság a részmunkaidő?
Tény, fogyna a még régi spórolt pénzem.. De pár hónapig tartana csak.
Nem hülyesėg, csupan nem mindenki bírja együtt. Ahogy írod te se nagyon. Mondjuk nem tudom mennyire vagy fáradt,hiszen mindenkepp fárasztó a kettő együtt. Ami biztos neked kell tudni, hogy bírod e mėg, fontos e hogy dolgozz is.
Ha megengedheted magadnak akkor csak tanulj. Ha nem, akkor bírd ki. Ki lehet... Sajnos jobb ötlet erre nem nagyon van.
Ez önkézpés, 2 hetente hétvégén van suli, azért nem alszom most se, reggelizek, készülődök. De sokkal-sokkal-sokkal több önképzést kell beletenni, mint ami a suli maga illetve az esetlegesen ott feladott házi feladatok.
Egyébként is kb fél éve tanulok, de magára a képzésre pár hónapja járok csak.
Ha rögtön hazamegyek hétköznap, kb 3-4 órám van lefekvésig, levekféshez készülődés, napi apró rutin, vacsorakészítés stb-ken kívül végigtanulom.
Néha később megyek haza, 1,5-2 órám van, azt végigtanulom.
Ma hazajövök a suliból és tanulás, minimálisan szükséges házimunkán kívül.
Talán fizikailag bírnám, de megéri?
Nem ismerkednem kellene, hobbiznom, esküvőről álmodoznom?
Szerintem egyáltalán nem butaság, én is részmunkaidőben dolgozom, ráadásul távmunkában, mert mellette a saját cégemet építgetem.
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de amennyiben nincs mögötte valamilyen egyéb nyomós ok, szerintem a tisztelt családtagod végtelenül korlátoltan vélekedik a kérdésről és -- bár ez már inkább az én előítéletem -- a leírásod alapján tipikusan annak az embernek tűnik, aki szerint szépen bejársz a munkahelyedre és ott kuss a neved, nem ugrabugrálunk itt kéremszépen mindenféle képzésekkel.
Szóval ha részmunkaidővel sem lennének pénzügyi gondjaid (vagy gondjaitok), én mindenképp megpróbálnám elmagyarázni, mert 23 évesen nem arról kellene szólnia az életnek szerintem, hogy egy szar munkahelyen gályázol 24/7, ráadásul a fejlődés rovására.
Azt írtam, hogy már nem 23 vagyok, hanem azért több. Közel 30.
Programozás, ami rengeteget elvesz, igazából abból bármennyi gyakorlás kevés.
Ja bocs, a nem szót nem vettem észre. Ettől még ugyanaz áll, ha a saját pénzedből élsz meg közben és őt nem érinti anyagilag, ugyanúgy nincs köze hozzá.
Mondjuk az kérdés a programozásnál, hogy egyedül tanulsz vagy jársz valami suliba is? Heti 42,5 óra munka mellett nem lehet azt valóban normálisan megtanulni, de még szerintem egyedül se, mert senki nem javítja ki a hibáidat.
Mi a célod vele?
Ő meg mindig elhasználja a hitelkeretét a hobbija miatt, én jóval kevesebb pénzből majdnem félre tudok tenni.
Ő tényleg olyan felfogású, hogy dolgozz teljes állásban és csend. Persze ő panaszkodhat, csak én nem.
A programzás is elég tág fogalom. Egy programozási nyelvet egy 40 órás (42,5 szinte mindegy) munka mellett fél év alatt meg lehet tanulni. Másik fél év alatt meg tudod tanulni használni (már amennyire ez autodidakta módon lehetséges). Ha nem hajt a tatár, szépen oszd be. Mint az egyetemen. Tűzz ki egy reális célt és bontsd intervallumokra. Készíts jegyzetet amit átfutsz az előző nap elsajátított dolgokról mielőt újra nekiállsz. Vagy kelj fel fél órával előbb, és akkor fusd át. Nagyon, nagyon sokat számít.
Rengetegen vagyunk itt a te korodban, akik olyan egyetemen tanulnak, ahol a programozás az elsajátítani kívánt anyagnak csak egy része. Persze közel nem megélhetési szintről van szó, csak hogy el tudj indulni valamivel. Mellette mi is dolgozunk. Optimalizáld a szabadidőd, és növeld a tanulás hatékonyságát. Ha egész szabad napod van (cézok itt a hétvégére), csinálj olyan tevékenységet ami valóban kikapcsol. A kávé csodákra képes, továbbá ha sportot beiktatsz (mindegy mit) heti 2-3 alkalommal, a belefektettt időt sokszorosan visszahozza. Fittebb leszel, tisztábban gondolkozol, kipihentnek érzed magad.
Amúgy miért van közel 30 évesen olyan rokonod akitől bármilyen szinten is függ akár a szabadidőd beosztása, akár a tanulásod, akár a heti munkavégzésed? Hogy kell ezt elképzelni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!