Lesz esélyünk csaladot alapitami fiatal parkent ilyen ingatlanhelyzet mellett Mo -on?

17 ott a pont

Csak sajnos az en generaciomnal mar elvaras (foleg egymastol), hogy te husz evesen rakj le az asztalra, legyen hatmillio papirod. Ismerkedni is ugy szoktak sokan, hogy knek milyen a munkaja, mennyit keres, aztan jon a hogy nez ki es a legvegen, hogy milyen ember stb. Aztan jon a nyomas, hogy ha piti melod van, piti penzed, akkor senki vagy.

Nem olyan párral kell ismerkedni aki csak a pénzre hajt.

Nekem is nagyon tetszett amit #17 írt! Nekünk ugyan két tányérnál többet tudtak segíteni szülők de így is rengeteget kell közösen hozzátennünk.

#17: nagyon jó, hogy neked ez bevált. Mesélek én is:

24 nm-es házban nőttem fel. Még gyerekként az építésében is résztvettem. Apámnak sem volt semmije az elején, meg is kellett becsülni minden ki vackot, amit kaptunk. Amikor romlott hús volt ebédre, és nem ettem meg, a saját véremet kellett 5 perc múlva a padlóról sikálni, mert kaptam a pofámban, hogy nem becsülöm meg, amit ő küzdelemmel szed össze.

Na a küzdelem ilyet is kivált, meg olyat is, amit #17 írt.

Nekem nem kell az a nyomor, az a bizonytalanság, amiben én nőttem fel. Igaz, az a része jó volt, hogy nem vettek nekünk játékot, ezért magunknak csináltunk kukoricából, fából, sárból, kőből, drótból, szeméttelepről összeszedett vackokból. Ezért kreatív lettem. Rendben van. De a tucatnyi tüdőgyulladást is ott szedrem össze, meg a rémálmaimat, amik mai napig kísértenek. Pont tegnap álmodtam arról (40 évesen), hogy apám lapáttal ver.

Ne ítélj el, azért, mert én anyagi biztonságot szeretnék előbb, mint gyereket. Én sem ítéllek el, hogy nyomorba akarsz gyereket vállalni. Mindenkinek mások az igényei. Nekem első a biztonság.

Az albérletem, amiért havi 85 ezret kellett fizetni pont olyan volt, hogy reggelre befagyott a pohárba a víz és bepenészedett minden ruha a napi 3szor történt szellőztetés ellenére. Ha neked ez tetszik, költözz oda. Nekem az, hogy nem kell évente 40 napig lázasan betegszabin lennem, többet ér.

#25: téged bántalmaztak gyermekkorodban, ez az igazi gond, nem az hogy szegények voltatok. Ne keverd össze!!

Én egyetértek a 17-essék, hogy jó közösen elérni dolgokat. És nem feltétlenül kell minden meglegyen a gyerek előtt. Mi fontosabbnak tartottuk, hogy ne 30 felett szülessenek. Gyerekek mellett is tudunk hitelt fizetni, felújításra gyűjteni, szóval közös célokat megvalósítási. És gondolom a 17-es sem örök szegénységben nevelte a gyerekeit, csak mert kezdetben nem volt meg minden!

Nagyon keveseknek sikerül 25-30 éves korra mindent összehozni. Tovább meg biológiai okok miatt nem igazán tanácsos várni a szüléssel.

25, így van, Téged bántalmaztak, de az nem azonos a szegénységgel - tudj különbséget tenni!!

Mi is szegények voltunk, volt, hogy egyedül voltam otthon és éhes voltam, nem találtam mást otthon csak kenyeret meg cukrot - így cukros kenyeret ettem. De nem vert meg senki. Viszont megtanultam megbecsülni a dolgokat, megdolgozni érte és nem vagyok egy elkényeztetett ..., akinek mindent a hátsója alá tolnak.

Ja, és bár már válaszoltam a kérdezőnek még az elején, de egy dogot még el kell mondanom: az igényeimet mindig a keresetemhez igazítottam - sőt, ha többet kerestem, nem az igényeimet emeltem, hanem félretettem a pénzt :-) Így még az is előfordulhatott, hogy kevés pénzzel is boldog voltam, pedig csont egyedül neveltem a gyerekemet :-)