Mennyi a fizetésed és mennyiért vettél autót?

Igazából az egész felfogás, vélemény, ízlés kérdése.

Sokan a jelent szeretik élvezni, mivel a jövő nem biztos.

Ezért inkább lemondanak a jövőbeli többletről, mivel annak a "nyeresége" nem okoz akkora boldogságot, mint az a fájdalom, hogy 10 év múlva történik veled valami és úgy kell visszanézned a múltadra, hogy nem csináltál semmit, ami boldoggá tett volna.

Az a baj, hogy nincs erre tökéletes válasz.

Ha a maximális pénzügyi hasznot nézed, akkor veszel 500-ért egy nagyon megkímélt olcsó swiftet, astrát és hajtod még 10 évig. Ha valami elromlik, akkor tele van a bontó de minden nagyon olcsó hozzá. Nincs igazából, ami elromoljon(szinte 0 elektronika)

Ezen felül pedig minden már extra, ami pénzügyi szempontból már felesleges extra, ami nélkül lehet élni, csak nem akarunk.

Na meg gyalogolni és a tömegközlekedést is lehet használni. Csak hát ha hozzászokunk valamilyen luxushoz, nehéz leadni.

Én sem ülnék már vissza buszozni, mert tudom, hogy milyen rossz tud lenni, amikor a buszhoz kell igazítsam a napom, másokat kell elviselnem, nem tudok leülni, nem kényelmes, nem olyan jó.. nincs kedvem cipekedni, stb.

Azért ez a "20 év múlva" dolog eléggé beláthatatlan. Bármi lehet addig. Legszebb fiatal éveim menjenek el azzal, hogy nem vehetek meg magamnak semmit ami örömet okoz? Eszerint kb 45-50 éves koromban vehetek majd először olyan autót amire vágyom. De addigra már feltehetőleg lesz család, gyerekek, az meg behatárolja döntéseimet. Vehetek majd egy kombi családi autót vagy egy egyterűt és sóvárogva gondolhatok vissza arra, hogy 10 éve megvehettem volna egy sportkocsit is de nem tettem. Vagy akár az egészséged is megromolhat addigra, fájós derékkal mondjuk nem tudsz beülni akármilyen autóba, vagy lehet járni nem fogsz tudni, vagy lerokkansz, bármi lehet, aztán odalettek azok az évek, amíg még erőd teljében lévő, független fiatal voltál.

Meg itt azért ne a sori munkásokról beszéljünk. Egy 500 nettót kereső ember miért csak egy 3 milliós autót vehessen magának (ami kb egy Dacia, vagy Lada, ha új autókat nézünk, a használt meg ugye lutri)? Egy 6 milliós új autó fenntartása semmivel se több egy 3 milliósénál. A fizetésed töredéke. A hiteltől most tekintsünk el, tételezzük fel, hogy megkerested rá a pénzt. 30 évesen ha már 5-6 éve jól keresel, simán összegyűjtesz 6 millió forintot. Akkor miért ne költhetné el autóra az ember? Egy garanciális autót szinte csak tankolni kell, havi pártízezerből fenntartható, hiába magas a vételára. Szóval ez a féléves fizetéses elmélet kissé sántít. Inkább annak lenne értelme, hogy "ne vegyél új autót, mert sokat buksz majd rajta", de ez sem feltétlenül igaz, mert egy használt autóval meg simán be tudsz úgy fürödni, hogy elvered szervizköltségre azt a pénzt, amit egy újabb, de megbízhatóbb autó esetében a magasabb értékvesztésen buksz.

Kb nettó 350 ezer. Nem vettünk autót soha, mert sajnáltuk rá a pénzt, sokba kerül megvenni, fenntartani. Csak használt autót engedhetnénk meg, de félő, hogy átvernek.

Ennek ellenére gondolkodtunk rajta, mert gyerekekkel azért könnyebb autóval mozogni. Addig húztuk halasztottuk míg végül kaptam céges autót, így most egy darabig megint nem fogunk auto vásárláson gondolkodni.

148 ezer a fizetésem, nincs autóm, nem is volt és feltehetőleg nem is lesz (egyelőre nem is lehet, mivel jogsim sincs és az sem lehet). Helyette ez 130 ezres biciklivel járok, a fenntartás minimális pénzbe kerül.

Szerintem a legnagyobb baromság ha valaki városban lakik, főleg ha nagyobb városban és autóval furikázik mindenhova.

Van akiknek nélkülözhetetlen, de a legtöbb ember csupán "úri huncutságból" szennyezi a levegőt és foglalja a helyet a kocsijával, amire elég sokaknak akár az élete rámehet (hitel törlesztés).

Sok nyugati nagyváros tervezi, vagy már meg is lépte, hogy egyszerűen kitiltja az autókat, ha máshonnan nem is, de a belvárosból mindenképpen.

Szerintem követendő példa!

Kérdező én már korábban válaszoltam, (nálunk 1-2 havi jövedelemből van az autó), tehát számomra is fontos, hogy erre ne költsünk sokat, mert nem jó pénzügyi döntés.

Amit viszont úgy látom te nem értesz, hogy egyrészt nem minden döntést pénzügyi alapon hozunk meg (pl ha a fiadnak veszek egy fagyit, akkor az pénzügyileg rossz döntés, mert a fagyi pénzbe kerül és nem hoz pénzt, ugyanakkor a fiad öröme és a vele töltött fagyizás viszont jó dolog), másrészt nem lehet a pénzért vett élményeket forintosítani (ugyanannyiért vett ugyanolyan dolog az egyik embernek nagyobb örömet okoz mint a másiknak, mindenkinek mások a preferenciái).

A 19, 20, 23-as válaszoló tökéletesen bemutatta, hogyan nem szabad gondolkodni annak, akinek cél a negyvenes évei közepére már a több tízmilliós megtakarítás. Az úgynevezett átlagmagyra mentalitást.

Fél évi nettóból vettem autót. És mindaddig azt fogom tenni, amíg életkori részarányosan nincs meg a nyugdíjmegtakarításom. Ugyanis én fogom eldönteni, hogy mikor megyek nyugdíjba és milyen életszínvonalon élek utána, nem a 'zállam.