Kibírhatatlan rabságnak tartom a munkát. Milyen lehetőségeim vannak?

Ennek fuss neki újra 1-es.

Mondjuk megnèznèm,hogy egy senior Java fejlesztő mennyire èletkèptelen,vagy egy Architect.

De akkor a managerem is az,ugye?

Cèges Passattal benzin kàrtyàval,de a managing directorom is akkor cèges Bömössel.

Azèrt sok vàllalkozó felèt se keresi meg bruttóban az èn nettómnak.

Sőt 85%-uk örül ha él ès van kaja.

Kèrdező vizsgàld meg.

Mi az amivel szívesen foglalkoznàl,mi a szíved vàgya,mi kell hozzà.

Èrtelek.

Hàt gondolom akkor neked is VW Passatod van maximum 1 èves,mellette szèp lakàsban laksz,prèmium èteleket eszel.

Az igaz,hogy èrdemes vàllalkozni de előbb le kell rakni az alapokat szèpen,de így van kèsőbb èn is akarok,nekem volt egy vezetőm 32 èvesen lakàsai voltak,homàrt evett,BMW meg volt mindene.

De van egy kèt vàllalkozó ismim akik khmmm,hagyjuk.

Az egyik panelba lakik,2 kocsija van ami egy romhalmaz.

Màsik sràc szobàt bèrel 40.èvesen,akkor ez most hogy van?

De ezek az IT vàllalkozó ismijeid hogy csinàltàk?

Gondolom akkor pazar èletük van.

Kérdezö: Milyen szakmád van, mit dolgozol?

Ugyanis ha legfelelö a képzettséged, akkor létezik olyan lehetöség is, hogy otthon dolgozol

Hát én teljes mértékben megértelek, kedves kérdező és mintha magamat olvasnám!!!

Jómagam nem a munkát tartom kibírhatatlan rabságnak, hiszen szorgalmas, mindig jól tanuló, maximalista lélek vagyok, hanem a MUNKAKÖZÖSSÉGET és a MUNKAKÖRÜLMÉNYEKET, valamint és FŐLEG A KÖTÖTTSÉGET!

Én sem bírom, ha időre, ha korlátozva, bebetonozva van az ember (és minden áldott nap jópofiznia kell egy csomó olyan "kollégával", idegbeteg főnökkel, akikkel a való életben szóba sem állna stb. És mindenkitől csak függeni, meg egymást nem segítő, nem tisztelő légkörben az élet háromnegyedét eltölteni: SZÖRNYŰ!!)

IGEN, EZ EGY RABSÁG EGY ÉLETEN ÁT!

Szóval több gondolatoddal is egyetértek és szerintem nem is embernek való ez a mai világ! Az ember nem egy droid, nem egy lelketlen gép, nem tud parancsra pisilni meg 12 órán keresztül egyetlen darab mütyürből százezer példányt összehajtogatni állva stb.

Lehet, hogy ma már jól fizetnek a gyárakban szalag mellett, de az csak zombiknak való, akik nem szeretnek gondolkodni, de egy normális lelkületű/lelkivilágú ember nem bírja sokáig az ilyen monotonitást sem lelkileg sem testileg (ínhüvelygyulladás, látásromlás stb. a következmény és teljes lelki-agyi-érzelmi kiégés, majd leépülés.)

Szóval én is vállalkozáson gondolkodom, mert ha az ember szorgalmas, csak a többivel van gondja, akkor én sem látok sajnos más kiutat....

Továbbtanulni mindig érdemes, csak az a baj, hogy később is előjönnek ugyanezek a problémák, igaz akkor több pénzért szív az ember.

Én is jobban preferálom a szerényebb nívójú, de nyugalmasabb életet.

És én is kíváncsi vagyok a megoldásokra!

Tanulj. Menj el egy OKJs tanfolyamra ami érdekel vagy tanulj tovább főiskolán/egyetemen.

Ha jól sejtem minimálbér körüli fizetésed van, azaz könnyen pótolható vagy, a munkaadó úgy van vele, hogy ha nem tetszik neked valami, akkor mehetsz, 100 másik jelentkező közül válogathat majd.

Találd ki, hogy mi az amit szívesen csinálnál, vagy ha nincs ilyen, akkor tanulj olyat, amire nagy a kereslet és jól fizet, pl. programozó, IT szakember. Vannak ingyenes, interneten is elérhető források ha meg akarod ezeket tanulni, vagy veszel könyveket és abból tanulsz ha nem akarsz, nem tudsz tanfolyamra menni.

Lényeg, hogy tanulj tovább főiskolán/egyetemen, tanfolyamon, szerezz olyan tudást, amivel jól kereshetsz. A jól megfizetett, nehezebben pótolható dolgozókkal rendesen viselkednek, megbecsülik.