Milyen a kutatói életmód/élet?
Ha kutatókról van szó,akkor sokaknak leginkább az jut eszébe,hogy kevés fizetés és maximálisan elkötelezettnek kell hozzá lenni. A második bár közhely erőteljes igaz. De picit az elsőről gondolkodjunk már el. Mi az a rossz fizetés? Szerintem valamilyen szinten ez relatív. Ha valakinek nincsenek túlzott pénszórási hajlamai akkor is iszonyatos a kutató fizetés? Milyen a kutató élete? Gyötört a fizetés miatt,vagy boldog mert meg tud azért élni,teljességében az érdeklődése a munkája,külföldre is kijuthat? Személyes tapasztalatokat is szívesen várok.
Válaszokat előre is köszönöm!
Én egyetemen dolgozom docensként, a munkaidőm és a szabadidőm nagy részében kutatok. Havi 388 ezer a bruttóm az egyetemen, viszont nincs főnököm és azt csinálok amit akarok, ha az óráimat megtartom (egyik félévben 18 kontaktórám van hetente, a másik félévben 6). A kontakt órák száma átlagosan túl magas a színvonalas oktatáshoz, de a BSc-n úgysem számít, az MSc-s és PhD-s tárgyaimra pedig jobban odafigyelek, hiszen ott a hallgatói hozzáállás is minőségibb.
Szeretek hallgatókkal együtt kutatni témavezetőként, akár középiskolásokról (KutDiak) akár graduális hallgatókról, akár doktoranduszokról van szó.
Évi 1 db IF-es cikk kötelezően elvárt, de jobban szeretik, ha nagyobb a tudományos teljesítmény, mert kell a különböző pályázatok elszámolásaihoz.
Ez engem is érdekelne... főleg az, hogy hogyan lehet évi 1 IF cikket összegereblyézni.
Nálunk neurobiológia területen 4-5 év egy nagy cikk. Igaz az 10-20-30 IF.
Vannak kisebb publikációk, de maga a téma előkészítése is 1-2 év, mire eredmény lesz, + 2, mire a cikket befogadják simán elment 5 év.
Esetleg Protocolsba be lehet tolni kísérőnek technikai, műszaki cikket.
Vagy az Orvosi Hetilapba kéne publikálni 0.1 IF-ért? Oda elvileg szinte bármit bevesznek.
Egyelőre én nem hallottam még ilyen 1 éves publikációs kvótáról, sem idegtudományban, sem fizikában. Remélem nincs is ilyen... bár én valószínűleg nem mennék már vissza a egyetemre.
Ökológia, klímaváltozás, környezettudomány a profilom.
Évi 1 IF-es cikk elvárt, de az impact factor számértéke nem számít, csak az, hogy WoS-ben szerepeljen a cikk és JCR-ban a folyóirat. Az én publikációim 0,5-3 közötti lapokban jelennek meg leggyakrabban (nyilván az eredményektől függ, hogy mennyire lett sikeres a dolog, néha rossz lóra tesz az ember, de valami eredmény akkor is születik, ha módszertanilag egyébként helyesen jártunk el).
Ma már egy csomó folyóirat van, amelyik 2 hónapon belül vállalja a teljes lektorálási procedúra lefolytatását döntésig, és döntés után 2 héten belül megvan az OnlineFirst. Nálunk elégé elvárás az Open Access publikálás, csomó pályázat kötelezővé teszi.
Egy jó cikkhez vezető kutatás 3-5 év átlagosan, de egyszerre minimum 4 (egymástól persze nem független) témán dolgozik az ember, különböző kollégákkal együttműködve, így az évi 1 cikk biztonságosan hozható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!