Milyen a kutatói életmód/élet?

Saját tapasztalataim elég jók, bár én félig egy cégnél dolgozok így onnan is kapok némi fizetést. Cserébe elég sok a túlórám és kell több mérnöki skill is hozzá.

Az az egy biztos, hogy 5+ év hosszú tanulás után megalázónak éreznék mondjuk egy 140 ezres fizetést, amikor a takarítónő lassan többet keres.

Igazság szerint, ha nagyon lecsupaszítjuk a dolgot, egy kutató munkája elég könnyen helyettesíthető akár diákokkal is.

Az "ész" mindig a principal investigator, avagy a laborvezető. Ő mondja meg ki mit és hogyan végezze a kísérletet. Évekig az ő ötleteit, elképzeléseidet fogod megvalósítani. A kísérletek elvégzése pedig nem könnyű, de nem sok ész kell hozzá inkább kézügyesség, monotóniatűrés stb.

Szóval a kutató lét korántsem olyan, mint ahogy a filmekben leírják.

Személy szerint csak azért csinálom, mert megtaláltam egy saját irányvonalat, ami a fő több száz milliós project kiegészítője... és a sajátomnak érezhetem. Emiatt már baromi szívesen bentmaradok akár éjszaka is szerelgetni, mérni, tervezni, kitalálni a kísérletet.

Azt mondom ez az amiért megéri, akár ingyen is dolgozni. Mert tudod, hogy a tiéd és imádod amit csinálsz... de ez meg inkább mérnöki határterület, szóval a biológiai kutatás is egyre inkább eltolódik a műszaki, informatikai irányba.

Szóval összegezve, szerintem jó móka, de úgy éri meg ha félig iparban vagy. Ez pedig nem olyan gyakori. Kell mindenképp valami saját irányvonalat is találni, mert különben évekig lapátolhatod a szenet a pincében.

Tehát a fizetés relatív, de 25-30 évesen nagyon megalázó tud lenni, ha sok év tanulás után mondjuk 140-180-at keresel Bp-n, amiből megélsz persze... na de ennyi. Még egy albérletet sem tudsz kivenni belőle, csak szobát másokkal. Na meg félre is kéne tenni némi pénzt lakásra stb...Azt se feledjük, hogy nyugaton simán vannak nettó 700 ezres fizetések is... és a lakáson kívül nem minden olyan drága.

Külföldre meg úgy lehet menni, ha már itthon leraktad a névjegyedet. Pl PhD-n jó elsőszerzős cikked volt, vagy magas az impaktod amúgy is más cikkekből. Szóval meg kell küzdeni azért. Meg azért külföldön sem egyszerű.

Nekem sok ismerősöm jött haza, bár inkább már saját pályázattal saját labort alapítva.

Ezek azért összefüggenek. Egy fizikus végzettséggel szerintem ugyan úgy képben lennél a műszaki részével is.

A kutatáshoz pedig végig kell járni a műszaki alapokat is. Máshogy szerintem elképzelhetetlen... ha valami gyakorlati munkát is akarsz végezni.

Ha az elméleti fizika érdekel egyetemen, ott a szokásos bér van. Ami Bp-n a vegetálás kb.

Bár ez a személyes véleményem, de szerintem mindig jó ha kiegészíti valami gyakorlati rész is a témát. Főleg ha látod a közvetlen hasznát is annak amit csinálsz. Ha ez nem lenne én már rég feladtam volna, mert annyira elvesztünk az alapkutatás részleteiben. Szó szerint kilátástalanul apró lépésekben halad ma már a tudomány.

Egy egy nagyon alapkérdés megválaszolása 5 év, több milliárd Ft, 20-30 ember közös munkája... és egy nagy adag szerencse. Ez különösen igaz az alapkutatásra, akár a fizikában.

A szilárdtestfizika manapság az egyik leghasznosabb terület, szóval mindenképp érdemes figyelni a félvezetőkre és a kvantummechanika idekapcsolódó részeire.

Egy fizika szak meg amúgy eléggé általános, átfogó természettudományos ismereteket ad. Nem kell tőle parázni, hogy nagyon műszakias lenne.

Nekem több fizikus kutató ismerősöm is van, valaki neurobiológus lett, valaki lézerfizikus stb... minél szélesebb a látóköröd annál jobb. Na meg ha még sem szeretnél majd kutatni, akkor iparban jól jön.

Az én munkaidőmet papíron 40%-ban a kutatómunka teszi ki. Elvárják, hogy min. 1 impaktfaktoros cikked jelenjen meg évente, csak az idegennyelvűt fogadják el. Továbbá vegyél rész 1 konferencián, amit nem hajlandóak kifizetni, max. hozzájárulnak részben a regisztrációs költségeidhez pl. 500 euróból kifizetnek 360-at és akkor még ott az utazás, szállás, étkezés.

2019-től azt tervezik, hogy a munkafeladatok ellátásán felül továbbra is kutassunk, erre a 40%-nyi időre járó pénzt meg külsős munkából kéne fedezni, melyet csak a napi 8 órás munkaidő letelte után végezhetsz.

Keressél ehhez külsős partnert, akitől megbízási feladatot kapsz, a kapott pénzért 100%-ban felelősséggel tartozol, az elvégzendő feladatok is a tieid... Az extra feladatok kompenzációjaként meg megkapod a teljes fizetésedet!

Kis kieg. a beérkező megbízási díjakból a költségek levonása után maradó összeg max. 10%-a fordítható bérezésre. Az intézet egyetlen feladatot hozott nekünk vízvizsgálat, mivel nincsen eszközparkunk manuálisan kell elvégezni 1 mérés oldatkészítéssel 4 perc, vegyszerköltségünk 116Ft, mintánként 280Ft-ot adnak, a beérkező pénz 35%-át vonják le, ez jelen mérésnél 98Ft mintánként.

Heti 140 mintáról lett volna szó, a költségek levonása után 66Ft marad/minta, havi 36 960Ft, a 10%-a 3696Ft és ezért 37 órát kellett volna havonta túlórával tölteni.

Senki nem vállalta be a feladatot, így fentről jött az utász, hogy meg kell csinálni! Közösen kerestünk megoldást, mindenki aláírta, hogy megcsináljuk, ha teljesül valamelyik feltételünk:

A) munkaidőnek számít

B) túlórát fizetnek rá

Illetve a szóbeli felszólítás helyett követeltük, hogy adják írásba a korábbi követeléseiket, ez volt júl. elején, de máig nincsen válasz!

Na igen, én (és még sokan) ezért jöttünk el az állami intézeti szférából.

Nekem is a hasonló dolgok miatt lett elegem az egészből. Nevetséges pénzekért elképesztő elvárások, forráshiány, politikai harcok.

BME fizika PhD-t is ezért hagyta ott egy ismerősöm és jött a céghez.