Normális, hogy nettó 300 ezer forintos fizetéssel sem vagyok megelégedve?

"Egy milliárdos eletvitelhez képest te is csak vegetálsz. :)"

Nem vegetál, legfeljebb csak átlagosan él. A vegetálás az, amikor már egy alapvetőnek mondható igényszintet is éppen csak elérsz vagy még ahhoz is lemondásokkal teli utat kell bejárj.

Azt meg továbbra sem értem hogy jön folyton ide az eladósodos szöveg. Attól hogy 1% nem bánik jól a pénzével, a maradék 99%-nak még ugyanúgy jól jönne a plusz összeg.

Dehogy 1%. Sajnos nagyon nem. És az igazán érdekes, hogy nem függ fizetestol. Van aki milliós fizetést is minden hónapban elkölt, más pedig minimálbérből is félretesz.

A vegetálás: elég lenéző kifejezés, miközben Magyarországon senki se vegetál ha etióp éhező szemüvegével nézed. Ha pedig Bill Gates nézőpontjából nézed, akkor kivétel nélkül mindenki vegetál Magyarországon.

Most már értem. Vegetálás annyit jelent, hogy másképp él, mint te.

Aki minden hónapban mindent elkölt az csak idő kérdése, hogy mínuszba kerüljön. Munkanélküliség, egy "váratlan" nagyobb kiadás stb és máris baj van.

@17-18

Értem én, miről beszéltek, és az is tény, hogy szüleim kb. nyomorban nőttek fel, szóval azt láttam, hogy mindenen spórolni kell. Jó, ez erős túlzás, mert penészes kenyéren sose kellett élnünk, de szinte mindenünk használtan volt beszerezve mindig. Ettől függetlenül továbbra is tartom azt, hogy a drágább nem feltétlenül jelent jobbat. Azonnal az autó ugrik be erről a témáról, mert pont most állok autóvásárlás előtt. Igaz, nekem a nagy dilemmám, hogy 20 éves Corollát vagy 20 éves Swiftet vegyek (aki amúgy szakértője a témának, segíthet is dönteni, ha már itt vagyunk :D ), de azért mókás látni, hogy míg a vadiúj kocsikkal havonta járkálnak szervizbe az emberek, addig mások az üthető-verhető ősöreg Suzukikkal fillérekből elkocsikázgatnak (az az 50 ezres tétel amúgy hogyan és milyen kocsival jött ki?), amíg véglegesen szét nem rohad a váz. Tehát 2050-ig.

Ugyanígy nem értek egyet a használt kütyükkel sem: én magamnak raktam össze a gépemet, javarészt használt darabokból, és azóta is itt duruzsol mellettem meghibásodás nélkül. A GTA4 mondjuk már csak kínlódva fut rajta, ami különösebben nem gond, mert már jó pár éve alig-alig játszok és a GTA4 különben is egy hulladék. Lényeg a lényeg, én azt látom a jómódú embereknél, hogy rettentően szeretnek pazarolni mind kaja, mind tárgyak terén és mindennek a presztízsét veszik figyelembe, a használtat az elveik miatt nem fogadják el. Az egyetlen kategória, amivel egyet tudok érteni, az étkezés, igaz, abból sem egészen értem, hogy lehet az "átlagosnál" kétszer-háromszor többet költeni rá. Ellenben a maradék étel kidobásánál kevés dologtól tud jobban eldurranni az agyam, szóval ha más nem, akkor azt ki lehet szórni az udvarra, oda lehet adni hajléktalannak, madáretetőbe tenni, vagy akármi, de az étel "szent".

Amúgy jól belegondolva hülyeséget írtam, mert bár "szórakozni" nem járok, viszont van egy közepesen drága hobbim, ami korrektül viszi a pénzt és havi 15-20 ezer mínusz simán összejön miatta. Több csak azért nem, mert időt vásárolni vagy varázsolni viszont nem tudok én sem.

"mókás látni, hogy míg a vadiúj kocsikkal havonta járkálnak szervizbe az emberek"

Szerintem mondjuk inkább szánalmas mint mókás az ilyen fajta káröröm, hogy nekem nem telik rá de legalább a másiknak is szar.

A fillérekért meg enyhén túlzás. Vannak kötelező adók, üzemagyag, szerviz, egyebek amik ugyanúgy viszik a pénzt. Na meg azért az átlag ember némileg többre vágyik mint egy teljesen fapados autó ami annyit tud hogy gurul.

A másik hogy az emberek szeretik a friss, új dolgokat. Persze vannak veterán őrültek, de az senkit nem tesz boldoggá, hogy addig kell használnia egy autót amíg az szét nem rohad alatta. Az ember előre szeret haladni, előre szeret lépni, mindig kicsivel többet, jobbat kapni, teremteni. És nem mellesleg még egy szépen felújított veterán Lada vagy Moszkvics is érhet millió feletti összeget.

És azt is tegyük hozzá, hogy egy új Swift is 1,5 millió felett volt újonnan 15-20 éve is. Ráadásul ahogy fejlődik a technika, nő az emberek igénye is. Hol volt régen elektromos ablakemelő? Hol volt klíma? Manapság ezek alap dolgok. És mellé nem mindegy a biztonság sem.

Nem mindegy a motor sem. Családban van Suzuki, jó kis autó, de elég szűk, kényelmetlen is, plusz 4 fővel már nem nagyon lehet vele előzhetni. Mellette ott van ismerősöm Fiestája erősebb motorral, olyan dinamikusan lehet vele közlekedni hogy hihetetlen. Egy komolyabb emelkedő sem akadály neki.

És ott vannak a drágább autók. Csomó apró extrával mint tolatókamera, sávtartás, stb. Persze, nem nélkülözhetetlen dolgok, de mégis kapsz csomó apróságot amitől komfortosabban érzed magad az autóban.

Ettől függetlenül tény, hogy a drágább nem mindig jobb, ebben egyet értek. De megfordítva a mondatot az olcsóbb sem mindig ugyanolyan jó mint a drágább.

Mondjuk az ilyen étel szent dolog nálam elég kettős érzéseket kelt.

Szerintem az sem feltétlenül egészséges ahogy belénk nevelték hogy semmit nem szabad otthagyni, bűn kidobni, az ételt nem szabad pazarolni. Akármennyire utálod, legyen szó 3 napos kenyérről azt is meg kell enni.

Régen még ha egy hónapban egyszer elmentem kajáldába akkor bennem volt hogy az utolsó szemet is meg kell enni és tisztára nyalni a tányért, mert hát milyen drága volt. Ma már simán képes vagyok otthagyni. Pazarlás, zavar is, viszont úgy vagyok hogy annak sincs értelme hogy teletömöm magam aztán fél napig szenvedek tőle. (Főleg hogy valahogy sosem találják el a jó adagot, vagy nagyon kevés, vagy baromi sok).

Sőt, pont a f..szom ki volt vele hogy gyerekkorunkban is jöttek az Afrikában éheznek szöveggel. Én mindig úgy voltam vele hogy egyrészt ha ott éheznek, akkor miért nem viszik nekik az iskolatejet. Másrészt mitől lesz nekik jobb az, hogy engem itthon tömnek mint a libát mert "meg kell enni/inni".

És azzal egyet értek hogy felesleges hatalmas pazarlást csapni. De mikor gyomorgörcsöm volt attól, hogy kidobok egy zsömlét ami 15 forint az sem feltétlenül normális dolog...

#25:

A havi 50 ezer nagyon könnyen összejön, önmagában üzemanyagra elmegy ennek jó része már egy átlag alatti futásteljesítmény (havi 1000 km) esetén is. Mondjuk 7 literes fogyasztással számolva ez durván 30 ezer forint. Nekem a Toyota Aurisomra a biztosítás (casco+kötelező) 107 ezer forint, teljesítményadó közel 30 ezer, éves szervizköltség ha csak olajcsere, 30 ezer, de ha cseréltetek benne szűrőket, egyéb folyadékokat, akkor már inkább 60. Autópálya matricákra is elmegy vagy évi 10-20 ezer, parkolásra szintén. Arról nem beszélve, hogy a kopó alkatrészeket is cserélni kell, az én autómra egy gumigarnitúra pl 140 ezer és ugye van téli-nyári. Fékbetétek, féktárcsák cseréje is 100 ezer fölött van. És akkor még nem szart be semmi az autón, csak a kötelező dolgokat cserélted. Az autó éves értékvesztéséről is sokan megfeledkeznek, pedig azt is ugyanúgy odatehetjük a költség oldalra. Ez egy 10 éves alsó-közép kategóriás Toyota, egy újabb Passat, vagy netalán Audi, BMW éves költségei ennek többszörösei. Szóval ezzel a havi 50 ezer forinttal szerintem kimondottan szerényen számoltam. Persze lehet "fillérekből" is autókázni egy huszonéves rozsdaboglyával, a sarki józsibácsival szervizeltetni bontott alkatrészekkel, de azt is csak akkor ha már megáll az autó, de nekem más fogalmaim vannak az autózásról :)