Ha egy cég leáll a felmondások miatt de a maradék dolgozókat nem küldik el és továbbra is berendelik őket akkor nekik jár fizetés-állásidőre?
Ha egy cég mely betanított fizikai munkákat végeztet, egy ilyen cég leáll mert annyian távoznak tőle munkavállalói felmondások miatt és nem tudja már a műszakot üzemeltetni se (nincs kivel egyszerűen) akkor a megmaradt alkalmazottaknak jár-e pénz ha nem mondanak nekik fel?
Ugyanis az a képlet jelenleg hogy annyian mondtak fel hogy leállt a cég nincs kivel dolgoztatni de mégse mondott fel mindenki maradtak páran de ők kevesek a műszakhoz. Elbocsátva ők nincsenek továbbra is munkajogviszonyban vannak be vannak rendelve de minek azt senki se tudja de be kell járniuk ott vannak a semmire, semmit se csinálnak nem is csinálhatnak a gépek állnak alapanyag nincs.
Jár-e nekik pénz? Ott vannak nincsenek elküldve be kell menni tart a jogviszony és ugye a munkavégzés elmaradása munkavállalóra vissza nem vezethető, a munkavállaló ráadásul munkáltatói utasításra rendben időben megjelenik nap mint nap-akkor állásidő fogalma lép életbe és jár az alapbér?
Ha semmit se csinálnak akkor is jár ha jól sejtem? Ha a cég nem akar nekik fizetni akkor el kell őket bocsátani de persze a felmondási idő akkor is ott van arra is jár a pénz + végkielégítés is jár annak aki elég ideje alkalmazott itt.
Az állásidő az a munkaidő, amely során a dolgozó a munkáltató működési körében felmerült okból nem tudja munkáját végezni.
Állásidő
A mindennapi életben olyan esetekben beszélhetünk állásidőről, amikor a dolgozó megjelenik munkahelyén, például egy gyárban, természetesen munkaképes állapotban, ám a téli útviszonyok miatt nem érkezett meg a gyárba az a teherautó, ami a napi munkához is szükséges alapanyagokat szállította volna.
Irodai munkavégzés esetén egy hosszabb ideig tartó áramszünet lehet például az állásidő oka. A dolgozó beleegyezésére nincs szükség az állásidőre helyezéshez.
Az állásidőre is megilleti a munkabér a dolgozót a korábbi szabályozás szerint. Ha a rendelkezés mögötti elvet vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a törvény a munkáltatóra teszi a kockázatot, hisz ő a fölérendelt a jogviszonyban, azaz az erősebb pozícióban lévő szereplő, tehát a termeléssel összefüggő kockázatokat neki kell viselnie. A munkavállalónak semmilyen szerepe nincs abban, hogy a termelés szünetel, nem kell az ebből eredő veszteségből kivennie a részét, mint ahogyan ellenkező esetben, extra profit elérésekor sem kell a nyereségből juttatni részére.
Mi van, elvitted a dolgozókat a cégtől és most az ott maradtakért aggódsz? :D
https://www.gyakorikerdesek.hu/uzlet-es-penzugyek__karrier-f..
Mutasd meg ezt a kérdést az elmúlt kettő napos intervallumból.
Várom a linket.
Állásidő az, amikor a munkáltató nem tud munkát biztosítani. Erre az időre vagy berendel "udvart sepregetni", vagy otthon maradhatsz. Az is lehet, hogy a szabadságot ilyenkor adja ki, állásidő helyett.
Fizetés mindenképpen jár rá.
Ld utolsó válasz.
Akkor ennyi. Jár a pénz.
MI AZ A MUNKAJOGVISZONY?
Hát eléggé taxatív nem?
A munkajogviszony lényeges ismérvei
Főoldal / Információs Adatbázis és Pénzügyi Blog / Információs adatbázis / A munkajogviszony lényeges ismérvei
A munkajogviszonyban a munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy munkaerejét a munkáltató rendelkezésére bocsátja; s a munkáltató által kialakított munkaszervezetben alá fölérendeltségi viszonyban, a munkáltató utasításainak megfelelően rendszeresen és folyamatosan személyesen elvégzi a munkakörébe tartozó feladatokat.
A munkáltató fő kötelezettsége a munkavállaló foglalkoztatása, a munkabér rendszeres megfizetése, a munka megszervezése, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
A munkajogviszony is alapvetően szerződésen alapuló jogviszony,
Olvasgass szépen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!