Miért kérdezik meg a cégek, hogy mennyi a bérigény, ha aztán kevesebbet ad?

Akkor eddig rosszul gondoltam. :) Én eddig abban a reményben éltem, hogyha megadom a minimumot, akkor jobb helyeken azt nem ajánlják alul, lévén, hogy nem egy magas összeg.

Igazából én is 50 ezerrel többet szoktam megjelölni bérigénynek a jelentkezésnél, de ebben a munkakörben, amiben zajlott az interjú még nem sok tapasztalatom van, ezért gondoltam, hogy jobb megadni a minimumot. A másik dolog, amiért a minimálisat adtam meg, az az, hogy egy ismerősöm is ennél a cégnél dolgozik fél éve, ő 90 ezerrel többet kapott a támasztott elvárásainál, így abban a reményben voltam, hogy maximum megfejelik az összeget.

Minden esetre köszönöm, hogy ezt leírtad, ezek után én is inkább magasabbat fogok megjelölni. Meg is lepődtem, hogy az első helyre felvennének, amin voltam interjún.

3. Sajnálom, hogy nem érted, bruttó bérekről írtam. A páromnak bruttó 100 ezerrel kevesebbet ajánlottak a megjelöltnél, úgy vállalta el a munkát, hogy a próbaidő lejárta után módosítják a szerződést és megkapja a br. + 100 ezer emelést, ennek ellenére a próbaidő lejárta után kapott BRUTTÓ 60 ezer pluszt. Lehet, hogy számodra ez korrekt, a főnöke is annak látta, mi másként. Valóban felháborítónak tartom, egyrészt az ígérgetést a munkáltató részéről, de legfőképp a munkáltató felháborodását, kiabálását és értetlenkedését, mikor a párom felmondott, ugyanis a munkaadó kiállt amellett, hogy ő megemelte a bért - azt kerülte, hogy nem az ígért mértékben.

4. Köszönöm, eddig erről nem nagyon beszéltem senkivel, így nem tudtam, hogy hogy megy ez. Ezek után mindig fölé fogok mondani, lehet, hogy nem találok majd rögtön munkát, de legalább nem úgy megyek majd be dolgozni, hogy kedvem sincs elvégezni a feladatokat, mert alul fizetve érzem magam.

Nem gondolom továbbra sem, hogy félreérthető volt. Mivel nem írtam elé azt, hogy bruttó vagy nettó bérről van-e szó, szerintem egyértelmű, hogy legyen az bármelyik, de ugyanabban említem. Ha mégis félreérthető, akkor elnézést kérek, a számokat bruttóban kell érteni.

Mint írtam ez a br. 100 helyetti br. 60 ezres emelés a párommal történt, nem velem. Természetesen normál körülmények között, olyan szerződést, amiben nem tiszta a megállapodás, csak ígérgetés zajlik, nem érdemes aláírni. Azonban ha az ember már 2 hónapja keres munkát sikertelenül és nagyon szüksége lenne a pénzre, akkor elvállalja az első adandót még akkor is, ha br. 100 ezerrel kevesebbet ígérnek a kértnél és csak ígérgetnek, hiszen ez is több, mint a semmi, hiszen ha nem adják meg neki, amit ígértek, akkor tovább állhat még a próbaidő utolsó napjaiban is, ráadásul kereshet a próbaidő alatt jobb lehetőséget.

Nyilván külső szemlélőként könnyű okoskodni, hogy nem szabad ilyet aláírni, de vannak olyan élethelyzetek, amelyek jobb remény híján, a bizalomnak helyet adva megkövetelik az ilyen szerződések aláírását is.

Nézd, lehet, hogy te unalmadban ide jársz kötözködni, elhiheted, hogy nekem is van jobb dolgom, mint neked magyarázkodni.

1.Normális felfogású emberben fel sem merül, hogy valaki bruttó/nettó megjelölése nélkül hol ezzel, hol azzal dobálózik eszetlenül, ha csak nem még a 8 általánosa sincs meg - náluk szokás.

2. A felfogásommal nem gondolom, hogy bármi probléma lenne, az első hozzászóló számára is elsőre világos volt a kérdésem, képes volt normális választ adni kötekedés nélkül.

3. A kérdésben is azt írtam, hogy a párom azért vállalta el a munkát úgy, hogy csak szóban ígérgettek neki, mert rá volt szorulva. Legutóbbi hozzászólásomban is ezt erősítem, lereagálva azt, hogy szerinted alapból el kellett volna utasítani ezt az ajánlatot. Jobb híján elvállalja az ember bízva a munkaadóban, de egyébként sem értem miért ezen a dolgon rágódsz, ez csak egy példa volt a munkaadók általi munkavállalók kizsákmányolására. Ha ennyire érdekel az ő története: mivel mérnök a végzettsége, a felmondást követő 1 hónapon belül talált egy olyan munkát, ahol nem bruttó 100 ezerrel, hanem bruttó 200 ezerrel keres többet az előző fizetéséhez képest és most áll fizetésemelés előtt.

Visszatérve, a kérdés lényegében a saját problémámra utalt, sajnos én félreértettem és azt gondoltam, hogy elég, ha megadom a minimumot abban a helyzetben, ahol nem sok tapasztalatom van, bízva abban, hogy maguk is érzékelik, hogy az is kevés egy ekkora felelésseggel járó munkakörbe - az állásinterjún ők maguk is többször kitértek rá, hogy nagyon nagy a felelősség, szinte tilos hibázni, mert akkor borul a rendszer, stb.

Mivel én jelenleg nem vagyok teljesen rászorulva arra, hogy elvállaljam a legelső ajánlatot, ezért vissza is léptem attól, ahol próbaidőre br. 40 ezerrel akartak kevesebbet adni a kértnél, illetve megalázónak is éreztem, mert szerintem abban a munkakörben ez nagyon kevés, de még az is, amit én kértem volna - gondolom nem véletlenül mondtak igen másnapra, mások jóval többet kérhettek.