Miért mondják azt, hogy a tudás számít és nem a papír?
"Miért mondják azt, hogy a tudás számít és nem a papír?"
Mert az első néhány bevezető mondat után az állásinterjún, amikor a tiszteletköröket lefutottuk, áttérek az angol nyelvre, és úgy folytatjuk az interjút. Akinek valóban van nyelvtudása egy-két meglepett pillantással konstatálja a váltást, de komoly törést nem okoz. A hozzád hasonlóak meg vörösödnek és hápogni kezdenek. Volt olyan hölgy, aki el is sírta magát... felsőfokú nyelvvizsga papírral... semmit nem értve a kérdésekből...
Én a vállalkozásomból élek. Engem nem érdekel miről van papírod. Majd én megtesztellek, hogy azzal a tudással, amire nekem szükségem van, rendelkezel-e?
Eleve nem nyelvvizsgát írok az álláshirdetésbe, hanem tárgyalóképes nyelvismeretet!
Ide érdemes írni, mert könnyen felpontoznak.
Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon _sokkal_ fontosabb a diploma, mint egyes nyugati kultúrákban. Igazából munkatapasztalatot sincs esélyed szerezni olyan területen, amiről nincs papírod. Régebben ezt még komolyabban vették.
Sokáig voltak ugyan területek, amire nem képeztek embert, itt az átképzés általános volt. Például újságíró. De ez is megvolt, hogy aki erre a pályára készült, jogot végzett, és egy szerkesztőségben "tanulta meg a szakmát". A településrendezők építésznek vagy kertészmérnöknek tanultak. Ma már persze van "média és kommunikáció" szak, településmérnök szak.
Több helyről származó tapasztalat, hogy ha a munkahelyén a főnök egy beosztottat elő akar léptetni, másoddiplomás képzésre küldi (a munkahely pénzén). Persze ésszel könnyű belátni, hogy több rövidebb tanfolyam mindenkinek hasznosabb lenne, meg talán olcsóbb is, de idáig nem mindenki jut el.
Gyakran az egyetemek, főiskolák nem is szerveznek tanfolyamokat, csak oktatással foglalkozó kisebb vállalkozások. Persze lehet találni ilyet is, ha valaki akar, de ezek talán nincsenek annyira szem előtt.
"A főiskolán megtanulsz tanulni" - nem igaz, de az azért ritka, hogy a főiskoláról olyan jön ki, aki nem tud írni-olvasni. Mint ahogyan azt sem tudom elképzelni, hogy nyelvszakos diplomával valaki tényleg ne tudjon az idegen nyelven beszélni.
UFF.
Köszönöm szépen a válaszaitokat!
12-es: Nyelvszakon szinte egyáltalán nem kell szóban megnyilatkozni, legfeljebb tudományos (irodalmi, nyelvészeti) témákkal kapcsolatban, de az is nagyon ritka. Olyasféle szóbeli kommunikáció, mint mondjuk egy nyelvvizsgán vagy nyelvtanfolyamon, egyáltalán nincs. Nekem például a nyelvhelyességem ÍRÁSBAN viszonylag tűrhető, de szóban csak hebegek-habogok rengeteg nyelvtani hibával. A szókincsem viszont se szóban se írásban nem kielégítő (a hétköznapi szókincs pláne nem, de szerintem még a tudományos sem). Gyakorlatilag nem tudok megszólalni az adott nyelven. És ezzel szerintem minden második ex szaktársam így van. Elég egyetlen napot eltölteni egy egyetemi nyelvszakon és máris megtapasztalja az ember, hogy mennyire elméleti az egész oktatás egy ilyen szakon.
"Nyelvszakon szinte egyáltalán nem kell szóban megnyilatkozni, "
Erősen függ attól, hogy hol csinálja az ember.Pl pécsen szar. Eljött onnan egy csaj szegedre MA-ra és mondta, hogy amit Szegeden leadnak 1 évben ott kb az a teljes képzés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!