Szerintetek visszatetszést kelt az emberekben, hogy 32 évesen is a szüleim tartanak el?

Igen, mert ez azt sugallja, hogy nem is próbáltál soha a saját lábadra állni, a kívülállónak ez jön át (más kérdés, hogy manapság nem egyszerű állást találni, az is tény, még ezer féle szakképesítéssel sem és ha mindent megtettél, de mégsem vettek fel sohava, akkor annyi). Ha magamból indulok ki, nekem már csak a büszkeségem sem engedné ezt, pedig egy tizessel kevesebb vagyok nálad: egyetemre járok (elég kemény szakra) és anyagilag sem fenyeget az éhenhalás veszélye, mert van a szüleimnek tisztességes állása, megis most hogy halasztanom kellett, elmentem dolgozni, még ha nem is szorultam rá közvetlenül és protekciót kellett bevetnem hozzá, akkor is. Meg hát az sem utolsó szempont, hogy engem nem lehet nagyon egy helyben tartani.

Én azt javaslom neked, hogy nézegess, esetleg kérdezz körbe az ismerőseidnél, valamit nem hiszem el ha nagyon akarsz, akkor nem találsz.