Nagy böszmeség ha jelentkezek állásokra de nem megyek el állásinterjúra?

Jaj, megint te?

Hogy a francba nem sikerült még munkát találnod?

Mi a végzettséget, mennyi a tapasztalatod, hol keresel állást? Idegen nyelvet beszélsz? Mihez értesz?

Azt hiszem, mi is találkoztunk már.

Jónéhány tanácsot adtam, de mindre volt kifogás.

Tipikusan az az ember vagy, akinek semmi se jó, aki semmit nem tud értékelni, és még meg is magyarázza, hogy mindenki ellene van, mikor mindenki segíteni akart.

Aztán a végén már az öngyilkosságot emlegetted, mikor kb 20 segítő választ kaptál.

Most őszintén, mit vársz? Vannak olyan emberek, akiken nem lehet segíteni, ha egyszer ők maguk nem akarják, nem hagyják.

Mit tegyünk, komolyan mire vársz???

Kis onbizalom kell neked, ezert csinalod. Tudom mit erzel.

Nekem ugy volt hogy behivtak, ott voltam az utcaban de eltantorottam, es hazamentem. Borzaszto erzes. Vagy eszembe jutott hogy jelentkeztem egy jobbra, ahol azt hittem lazan behivnak, mert mindenem megfelelt de nem hivtak sehova. Pofaraeses.

Ugy csinalom most hogy azert is elmegyek, meghallgatom, meglatom. Kellene munka, de eddig csak rossz tapasztalataim voltak munkahellyel kapcsolatban, nagyon odafigyelek mar. Volt hogy harmadik korig elmentem, majd jott a feketeleves es ravagta hogy fel vagyok veve. Kertem par napot es elutasitottam mert utoljara derultek ki a kamu dolgok.

Menj el, nezd meg, de azert figyelj. Amugy hr estol tudom hogy a nagyobb tobbseg nem megy el interjura.