Az alábbi bonyolult szituációban mit tennétek a helyemben?

27-éves vagyok. Gépészmérnök diplomával, német középfokú nyelvvizsgával és nyelvtudással, 3 év releváns szakmai tapasztalattal. A jelenlegi munkahelyemen nem látom a karrierem előremenetelének a lehetőségét.

Emellett a főnököm eléggé sajátosan kezel engem és az irodai kollégáimat. Néhány példa: nyár elején kijelenti, hogy a szabadságokat minimalizáljuk, mert sok a munka, erre Ő 3-4 alkalommal is elment 1-2 hetes nyaralásokra, persze minket még egy napra sem tud elengedni. Céges partnereik meghívtak engem és kollégáimat többnapos rendezvényekre amelyek előtt a főnök bejelenti, hogy nem mehetünk mert meló van, de ő a feleségével rendszerint részt vesz ezeken helyettünk. A fizetésem sem túl jó 1090 Ft nettó/óra (emiatt biztosan sokan felhördülnek, hogy kevés de itt mérnöki munkakörről beszélünk, de ismerőseim illetve más mérnökként dolgozó kollégák fizetéshez hasonlítva írom ezt) de csak 750 Ft nettó/óra a bejelentett, emiatt a "nyugdíj" (ha lesz ilyen) kevesebb lesz. Eközben van olyan kollégám aki fizikai dolgozóként majd 3 szorosát keresi mint én.

Félreértés ne essék, nem tőle sajnálom, csak ehhez képest nem tudom hová tenni az én béremet. Viszont van mérnök kollégám aki még tőlem is jóval kevesebbet keres...

Ahhoz hogy "rendes" fizetést kapjak rengeteget túlórázom hétvégén is (mert hétköznapi túlóra nincs elszámolva, viszont érdekes módon a fizikai dolgozóknak van és ki is fizeti). Szeptemberben pl 2 azaz kettő napon nem dolgoztam (két vasárnap) az azt jelenti, hogy minimum 7:00-tól 16:30-ig dolgoztam. Mondanom sem kell rengeteg idő jut a családomra és kisfiamra...

A fizetésemelésről szó sem lehet mondván: "nem tudjuk finanszírozni". Eközben olyan dolgokat enged meg magának a szemünk láttára, hogy a hajunk az égnek áll tőle.

Viszont a kollégákkal jól kijövök, nagyon jók a munkahelyi feladataim, élvezem amit csinálok, közel van a lakhelyemhez, és nem tudom, hogy hasonlót találok-e a közelben (hajdúsági megyeszékhely). Külföld sajnos nem jöhet szóba, a feleségem hallani sem akar róla, bár én szívesen mennék. Van egy 3 hónapos kisfiunk, emiatt nagyon meg kell gondoljam, hogy mihez kezdjek, mert ha lelépek és nem találok másik munkát akkor nem tudom a családomat eltartani. A kollégák közül egy két szemtelenebb ilyen indokkal, hogy - ha nem emel fizetést akkor felmondok - már kiharcolta magának az emelést, de én nem vagyok ilyen személyiségű, meg különben is mi van, ha azt mondja, hogy jó akkor menj... A jelenlegi pozíciómat biztosnak érzem ,meg kollégáktól is sok pozitív visszajelzést kapok. Ti mit tennétek a helyemben?