Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egy ilyen bonyolult szituációban mit tennétek?
őszinte véleményeket kérek,és kérem a rosszindulatú megjegyzéseket mellőzzük!
Story: 2,5 éves házasság ahol A párommal sokat veszekedtem.Rengetegszer belémállt megnem történt dolgok miatt,vádaskodás,k..nyázás.....Volt hogy elhordott mindennek,mindig meg akart változtatni.Volt néhányszor nem hagytam magam komolyabban is összebalhéztunk.Nekem vannak terveim a jövőre,sokszor próbáltam hogy nyelek hátha valami jobb lesz,de nem,együtt nem megy semmi.Párszor már el akartam menni(egyszer el is mentem de ismét öszejöttünk)Most év végére eljutottam odáig hogy az a kevés néhány nap ami volt az nem ér ennyit,igy "szakítottam",és annyit kértem hogy addig ittmaradnék még el nem megyek dolgozni(ez eddig nem igazán rajtam múlt,mivel még a munkahelyem előtt is voltak cirkuszok ha épp melóztam)...Ezt meg is beszéltük,elvileg vége lett a kapcsolatunknak.Ő kiment külföldre dolgozni,én megismertem valakit aki fontos lett nekem(voltam is vele,ezt elmondtam az exemnek" mivel rákérdezett,hazudni meg nem tudok,nem szeretek).De...A "volt férjem ezen rövid idő alatt úgy döntött hogy mégis újra akarja kezdeni,mert szeret,és meg fog változni minden(mondja ő.Meg megbocsájtja ezt is nekem(hogy "megcsaltam" ,miközben elvileg már nem is voltunk együtt?)De én már nem is hiszem el,meg már kihűltek itt az érzelmek,de nem tudom mit tegyek,ha nem kezdem újra,akkor így munka és család nélkül nem tudom merre mehetnék,mit tehetnék.(mivel a volt párom még azt is közölte velem ha komolyan vette volna hogy vége akkor mehettem volna a levesbe)
Akit meg megismertem,bár azt hiszem,és ő is mondta :negyon szeret(bár ezt ő érzi), még úgy érzem nem tudok benne igazán bízni.
(ja a "volt párom" egyik barátja)
Hát ez röviden...lehet egy kicsit ködös a story de nem akartam regényt írni.
Aki hozzá tud szólni,az tegye!
Szerintem röviden arról van szó, hogy a te volt barátod eltartott, adott fedélt a fejed felé plusz kaját meg minden.Te ezt borzasztóan élvezted, jól ki is használtad, a boldogságod csak másodlagos volt(tipikus kihasználó nő).
Azt csinálsz amit akarsz, vagyis amiből a nagyobb hasznod válik.Ez van, ilyen nők is vannak(bőven)
Ha nincs munkád,akkor miből élsz? Ki fizeti a rezsidet,a kajádat stb? A férjed tart el még mindig vagy a haverja?
Keress munkát,és tartsd el magadat. Ha más nincs,akkor menj el magánházba takarítani,és lesz jövedelmed. A munka nem szégyen! Akkor nem kell egy férfivel sem eltartatnod magad,és alkalmazkodnod az ő igényeihez!
a második válaszolónak írnám hogy: Igen el lettem tartva! SAJNOS! De nem én akartam így és még csak nem is élveztem.Egyedül éltem 16-éves korom óta és mivel tudom milyen ..arba lenni mindig másokon próbáltam segíteni,pénzzel meg mindennel(Na ja ezek voltak a "jó barátok")..Mikor mi megismerkedtünk volt munkám és minden rendben volt,elhívott hogy mennyek vele jobb lesz de nem lett,elején még el is tudtam helyezkedni de annyira féltékeny volt hogy ott kellett hagyni a munkahelyem.Amit azért tettem mert bíztam benne,bíztam benne hogy így is megy...de nyilván nem ment,és nyilván én húztam a rövidebbet.Volt pát ötletem pl.: dolgozzunk egy helyen,mert lehetett volna de arra nem volt hajlandó...Tovább nem írom.De annyit hozzáfűzök ha csak el akartam volna tartatni magam akkor arra lett volna lehetőségem "gazdagabb" lazább kapcsolatban.
Én egy társat akartam,de akitől azt hittem az lehet,kiderült hogy még a fáradságot se vette hogy megismerjen,csak olyanná akart volna "nevelni" amilyennek akart látni......
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!