Egy állásinterjúztatónak van joga ilyeneket kérdezni?

Nekem az állásinterjún konkrétan azt mondták hogy sajnálják, de nem tudnak annyit fizetni amennyit kérek. Az én válaszom meg azt volt hogy én is sajnálom, hogy nem tudok majd itt dolgozni, és köszönöm a lehetőséget.

Rögtön kiderült hogy mégis csak van keret rám, csak bepróbálkoztak, hátha.

airoptix: megkérdezhetem milyen szakképzettséged van?

Ha valakinek nulla szaktudása van és nem talál semmilyen munkát, akkor valóban tűrnie kell mindent vagy különben éhenhal.

Ez utóbbi igen fura. Én még ilyen állásinterjún nem voltam soha.

Mindig megkérdezik, hogy mennyi pénzre gondoltam. Mondok valamit, faarccal felírják. Ha visszakérdezek, hogy ez mennyire találkozik azzal, amit ők gondolnak, akkor azt szokták általában mondani, hogy erről nem nyilatkozhatnak. Ami nagyon gáz, mert ők mindent tudni akarnak rólam, én meg még annyit sem tudhatok meg, hogy a munkámért mégis mennyit hajlandóak adni.

A legtöbb esetben biztos vagyok benne, hogy a magas bérigényem miatt nem vettek fel. De ezt persze sosem lehet tudni.

De a klasszikus béralkuban még soha nem volt részem.

Pénzügyes vagyok egyébként.

Éhen döglik? Nekem nulla munkám volt, kölcsönöm meg mint a dög és 3 hónapig semmi mást nem csináltam, mint állásinterjúra jártam és önéletrajzot küldözgettem. Már a sírás határán voltam szinte minden nap, de egy ilyen kérdés sorozatot tuti az elején leállítok. Valamikor HR-t tanutam és tudom, hogy olyan embert nem vesz fel normális cég akivel eddig el lehet menni. Ugyanis az azt jelenti, hogy a legkisebb nyomásra mindent amit tud el fog mondani a cégről is bárkinek. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az a jó, ha hagyod, hogy végigkérdezzenek mindent. Sőt. A gyeplő csak egyedi esetben van mindenkinél X cégnél a saját gyeplője és lehet, X cég olyan embert keres aki mindent kiad magáról és őróla is, de van Y cég és Z cég és van 1. és 23846540. cég is. Elmondom, hogy ahova felvettek végül 3 hónap után ott sem felelt volna meg a kérdező. Lehet, hogy Te csak ilyen cégekkel találkoztál és akkor végtelenül sajnálom, de én biztos nem vennék fel max. gépsorra egy ilyen embert. Semmi másnak. Árufeltöltőnek, biztonsági őrnek is minimális tartásának kell lennie, hogy a munkáltató tudja nem szállhat rá idegen és kényszerítheti bele lopásba. A gyeplő nála van, de honnan tudod, hogy az volt a jó, hogy a kérdező hagyta magát? Szerinted felvették? És ha nem akkor azért nem mert a végén mégis kiállt magáért vagy azért, mert szinte a végletekig hagyta magát presszionálni? Szerintem ha nem vették fel akkor inkább az utóbbiért.

A hatalom mindkét félnél van. Ha Te sem hagyod magad, a harmadik sem és a negyedik sem akkor a munkáltató egyszercsak rájön, hogy jééé mind ellenáll, hát mégis valakit fel kell vennem és hát sajna gerinces lesz az illető, de ha nincs gerinctelen és meg akarok élni akkor gerincest kell felvennem brühühüü.. no ebben lenne a kisemberek ereje és akkor nem hallanánk úton útfélen, hogy a magyar milyen (ami külön szomorú, de már egész más témák felé vezet). A társadalom egyénekből áll össze, akik vagy hagyják magukat vagy nem. Ha arra tanítasz másokat, hogy törődjön bele a sorsába akkor nekem teszel rosszat, az összes itt válaszolónak és magadnak is. És nem kell forradalom, meg kapa-kasza fellángolás meg nagy szavak. Szépen, hétköznapian kellene összefogni és nem meghunyászkodni.

Engem is arra tanítottak. A mindenkinek megfelelésre és olyan is volt az életem. Aztán rájöttem, hogy a kis sz.ros életem egyszer van és nem élhetem végig lehajtott fejjel. Te miért teszed?? Más miért tegye?