Állásinterjú megjelenés. Jó ötlet, vagy inkább negatív hatása lenne?

Lefotóználak, de az is biztos, hogy nem vennélek fel.

A legtöbb helyre nem bohócot keresnek. Inkább arra figyelj, hogy az öltöny, amit felveszel, normálisan legyen szabva, ne lógjon rajtad, ne legyen szoros, csak egy gombot tartunk begombolva, ha leülsz, szétgombolod, stb...

Sajnos az emberek 90%-a rettenetesen néz ki ilyen interjúkon, hiába van 300.000-es anyagból egy zakó, ha a szabó nem igazította meg és nem oktatta ki a gazdáját, hogy mégis hogyan kell hordani.

Konkrétan valami ügyféltérben lévő állásra mész? Mert azt ugye tudod, hogy a backoffice-ban már nem kötelező a legtöbb cégnél az egyenruha.

Amúgy meg a tudásoddal, tapasztalatoddal, felkészültségeddel akarj kitűnni, így viszont max egy jó sztori leszel a következő céges csapatépítőn, de tuti nem kolléga.

Szerintem meg jó pont lenne, az jönne le belőle, hogy foglalkoztál a dologgal, érdekel, időt és energiát szántál rá, és kimutatod, hogy szeretnél ott dolgozni.

Én mindenképp díjaznám, persze csak ha minden egyéb feltételnek megfelelsz.

És azt is tegyük hozzá, hogy közép-vagy felsővezetői munkakörnél ezt ne játszd meg, de egy praktiker-eladói munkakörnél simán.

Ott később sem öltönyben kell lenni, és mégiscsak ingben-nyakkendőben mész, nem melegítőben. Tehát attól még, hogy nem fekete-fehér van rajtad, elegáns vagy.

nem azt állítom, hogy ezáltal tutira felveszik, de igenis jó kezdés lehet, ha kifog egy lazább főnököt, aki érti a poént.

nincs mindenhol merev, f****na HR-es, és egy vezető sem csak egy besavanyodott öregúr lehet, ma már egy csomó helyen fiatal kisfőnökök vannak, akikről el tudom képzelni, hogy veszik a lapot.

hiszen az illető még nem dolgozik ott, de máris lojális a céghez.

mondom mégegyszer, eladói munkakörbe, nem vezetői pozícióba.

nem interjúztattam még, de emberek vesznek körül, láttam már nem egyszer pont ellentétes reakciókat, mint amiket elvárt volna a nagytöbbség.

Középiskolás tanárom egyik tanítása nagyon megmaradt bennem, azt hiszem, Rousseau könyve nyomán: nem kell, hogy gyereked legyen, ahhoz, hogy meg tudd ítélni, más helyesen nevel-e gyereket.

Kicsit más megközelítésből: milyen jogon mondasz véleményt egy éttermi kosztról, ha te magad nem vagy végzett szakács?

Nos, nem vagyok HR-es, de attól még belegondolhatok, hogy sikerülhet egy adott szituáció. Lehet a legtöbben elhajtják, hogy "ez egy pojáca", de ha 100 beöltözésből 1-nél bejön, az már elég, hogy egy embernek legyen munkája.

Nem értem ezt a merevséget, zárkózottságot, miért lenne valaki rossz munkaerő attól, hogy kék ingben megy egy interjúra. Nem piros pöttyös kalapról, hanem egy színes ingről beszélünk.

Úgy gondolom, hogy ha ezt valaki nem tudja helyén kezelni, vagy elfogadni, és ennyire mereven ellenáll, az nagyon keretek között él, és be van szűkülve a tudata.

Nem normális, hogy csak egyetlen féle dolgot tudunk elfogadni.

Nem csak az lehet a helyes út, amit a társadalom elvár.

Igenis mutatni kell néha egy kis egyéniséget, egyediséget, és ki kell tűnni a tömegből.

Szerinted ma hányan jelentkeznek egy állásra?

Több százan.

Ha ebből behív 20-at, és mind odamegy fekete öltönyben, fehér ingben, akkor miért válasszon engem? Meg se jegyzi, hogy ott voltam, csak egy vagyok a sok közül. Hiszen akiket behívott, azok a végzettségük alapján mind megfelelnek, és valahogy el kéne adni magad, vagyis először észrevetetni magad.

Eszembe jutott egy idézet:

"Nem a legerősebb marad életben, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra."

Ennélfogva még azt is megkockáztatom, hogy egy banknál is előnyt jelenthez ez a fajta hozzáállás, ha egy kellően haladó szellemű főnököt sikerül kifogni. Mert ott a napi munka része egy menedzsernek az ötletelés, a brain-storming, új figyelemfelkeltő akciók, promóciók kitervelése, és igenis vetítse előre a stílusa, hogy ő nem csak annyira képes, hogy "Az új hihetetlen akciónk: Átlagkölcsön átlagügyfélnek átlagkamattal"

Ha Praktiker, ha nem: létezik egy olyan, hogy PRÓBAIDŐ.

Ha nem jön be, mert mégis egy tenyérbemászó kis ficsúr, akkor megköszönik a munkáját. Ha meg nem ez lesz, lehet, hogy a vezető élete legjobb döntését hozta meg, mert nem a huszadik öltönyös egyenruhást választotta.

Kicsit hosszú lett, de én szeretek kiállni az egyediség mellett, ettől szép az élet.

"én szeretek kiállni az egyediség mellett, ettől szép az élet."

Ezt a nagyon hosszút úgy is megfogalmazhattad volna, hogy más f@rkával a csalánt...

Túl sok a mondanivalódban a HA...

HA kifogsz egy olyan HR-est, aki nem röhög ki

HA olyannal interjúzol aki veszi a lapot

HA nem bohócnak/elmebetegnek, hanem elhivatott jelöltnek fognak nézni

... akkor akár be is jöhet. Egy öltönyhöz nem kell egyetlen HA sem, az mindig működik.

(ui: mellesleg nekem nincs otthon praktiker vagy obi kompatibilis ruhatáram, tehát egy állásinterjú előtt minimum 3-5ezer forint beszerezni egy megfelelő színű nyakkendő-ing párost, bár ennyiért csak a legolcsóbbat kapod mindenből, amit mellesleg valószínűleg sosem veszel fel még egyszer. Nem tűnik túl jó befektetésnek sem a dolog, egy elegáns ing, egy szolid nyakkendő sok helyre felvehető, inkább arra áldozzon a kérdező)