A mai magyar munkavállalóval az a baj hogy nem elég rugalmas? Karriertanácsadó azt mondja, nem lehet tőle semmi pluszt elvárni, csak a szigorú minimumot, és ha lejár a munkaideje már ott sincs, nem motivált, fásult, kedvetlen.

Mondtam neki akkor jöjjön hozzánk tanulmányútra! Nálunk csupa rugalmas munkavállalót talál!

Munkaidőnk van papíron 9-17h. Ha 8-kor nem vagyok bent már csörög a telefon hogy hol vagyok.

Ötnél előbb egy perccel se lehet elmenni, mert még nem járt le a munkaidő, de reggel 8-kor már bent kell lenni noha csak 9kor kezdődik.

Ötkor közli a főnök hogy lenne egy kis túlóra. Mondjuk este 8-ig. Nem kérdés ki marad -mindenki. Mert mi rugalmasok vagyunk!

Hazamegyek, majd csörög a mobilom, Vissza kell menni mert lenne egy kis plusz munka. Hát visszamegyek naná. Mert mi rugalmasok vagyunk!

Hétvégén csörög a mobil (noha a munkaidő csak H-P) hogy be kell menni. És pattanok mint a bolha és megyek! Mert mi rugalmasok vagyunk!

Nyáron közlik hogy szabi nincs mert sok a munka. Hát akkor nem megyek. Se nyáron se télen semmikor. Minek is mennék szabira, csak unatkoznánk otthon. Mert mi rugalmasok vagyunk!

És mit kapunk mindezért a sok pluszért? A sok szombatért néha vasárnapért, a napi 3-4 óra túlóráért? Mit kapnánk. A hím lónak egy páratlan hosszú testrészét azt kapjuk.

Örüljünk hogy nem rúgnak ki azt kapjuk!

Így hát mondtam a kedves karriertanácsadó hölgynek ha a rugalmas magyar munkaerőt akarja tanulmányozni, de nem ám a fotelból ahol most van, akkor nosza! Nálunk megtalálja a rugalmas magyar munkást! Akivel mindent lehet olyan rugalmas!

Akinek ingyen dolgozik és még könyörög, hogy még még!