A mai magyar munkavállalóval az a baj hogy nem elég rugalmas? Karriertanácsadó azt mondja, nem lehet tőle semmi pluszt elvárni, csak a szigorú minimumot, és ha lejár a munkaideje már ott sincs, nem motivált, fásult, kedvetlen.

Mondjuk a minimálbér már nem motiváltság vagy nem motiváltság kérdése.

Kitehetem a lelkem is akkor is ennyit kapok. És miért? Mert a főnök tudja egy perc alatt kirúg és a következő percben már talál a helyemre embert.

Tudja hogy ennyiért is eljönnek dolgozni tudja hogy nem mernek szólni a hétvégi ingyenmunka miatt (=rabszolgamunka)-akkor meg miért ne tenné meg? Így is van ember, hát lesz**ja.

Ha meg valaki megszóla, hát kirúgja és veszi fel a következő lúzert.

A tesóm multinál dolgozik (British Petrol), középvezető beosztásban. A munkaideje csak papíron létezik, a valóságban úgy van bent ahogy a munka kívánja (=reggeltől estig). Az alatta dolgozók már rég hazamentek mikor ő még bent ül napzáró meetingen.

Ha hétvégén kap egy excel táblát átnézésre és kiorrigálásra elvárják hogy 1-2 órán belül kész legyen. Ja hogy hétvége van és lehet nem a gép előtt akarna ülni? Kit érdekel?

Túlórapénz soha egy fillér se. Soha. A cégnél ki nem mondott dolog, hogy olyan fizetések vannak (havi majdnem millió nettóban) hogy ennek bele kell férnie.

Csak ennyit a multikról. Azért van más is, nem csak percre pontos elszámolás.

Hát a tesóm se panaszkodik a fizu miatt.

Csak amikor majd 40 évesen elviszi majd egy szívinfarktus a feszített életmód miatt, a túlvilágon elmélkedhet róla megérte-e.

meg ugye kérdés azt a sok pénzt mikor és mire költse el? Imád(na) utazni. Lenne is rá pénze. Na de mikor? Mert szabi mint olyan nem létezik az ő esetében. Még karácsonykor is benn van.