Ha a munkahelyem ellen csődeljárást indítottak, mikor kapok végkielégítést?

Csődeljárás, vagy felszámolási eljárás? Nem mindegy:

Az 1993. évi LXXXI. Törvény szabályozza.

A csődeljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek újjászervezésére irányuló eljárás.

A csődeljárás lényege olyan egyezség létrehozásának megkísérlése a hitelezők bevonásával és hozzájárulásával, amely várhatóan helyreállítja az adós fizetőképességét.

A csőd bejelentése az adós elhatározásán múlik. Általában azért jelent csődöt, hogy megelőzze a felszámolási eljárást.

A csőd bejelentésére a gazdálkodó szervezet vezetője jogosult, ehhez azonban ki kell kérni a tulajdonosi testület előzetes egyetértését, és tájékoztatni kell az érdekképviseleti szerveket. Egy évben kétszer van rá lehetőség.

A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett.

A csődeljárás lényeges eleme, hogy amennyiben a hitelezők hozzájárulnak, 90 napig az adóst fizetési haladék illeti meg. A fizetési haladék azonban nem terjed ki a munkabérre, bérjellegű juttatásokra, végkielégítésre, tartásdíjra, életjáradékra, kártérítési járadékra, és bányászati kereset kiegészítésekre, valamint az áfa megfizetésére.

Ahhoz, hogy az adós fizetési halasztást kapjon, be kell szereznie a hitelezők egyetértését.

A csődeljárás kezdetétől számított 15 napon belül köteles a hitelezőket tárgyalásra hívni, közvetlen úton, vagy az ismeretlen hitelezőket hirdetmény útján.

A fizetési haladékot akkor kapja meg, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint fele, a le nem jár hitelezői követelések jogosultjainak pedig több mint az egynegyede egyetért a fizetési haladékkal, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri az adós mérlegében szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tárgyalás eredményét 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak.

A bíróság a bejelentés alapján megszünteti a csődeljárást, vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzést közzéteszi a Cégközlönyben.

A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésében a gazdálkodó szervezethez vagyonfelügyelőt helyez ki. Ő korlátozza a gazdálkodó szervezet vezetői által a vagyonnal való rendelkezést.

Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot tenni.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós az általa készített program kézbesítésével a hitelezőket egyezségi tárgyalásra köteles meghívni. A tárgyalásra a vagyonfelügyelőt is meg kell hívni.

A hitelezők érdekeik védelmére választmányt alakíthatnak.

Az egyezség megkötéséhez hitelezői jóváhagyás szükséges. Az így megkötött egyezség azokra is kiterjed, akik nem járultak hozzá.

Az egyezségnek tartalmaznia kell a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és az ellenőrzés módját, a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követelései elengedését v. átvállalását.

Felszámolási eljárásnál megszűnik a cég. Először a felszámolás költségeit kell kifizetni. Ide tartozik a munkabér és bér jellegű juttatások, a végkielégítés, a vagyon értékesítésével, a követelések érvényesítésével kapcsolatos költségek, a felszámoló díjazása stb. Tehát, ha felszámolás, akkor is relatíve nyugodt lehetsz.