Van olyan akinek nem jött be a kulfoldi munkavallalas, ezert inkabb haza jött?

Nekem bejott. Az elején takarítottam meg magazint osztottam. Kozben eljártam nyelvsuliba és próbáltam nem magyarokkal egyutt élni, hogy rákényszeruljek az angolra. Szinte 0 nyelvtudással jottem ki, ezt egy év alatt felhoztam egy kozepes társalgási szintre. Ekkor egy nagy ruhaboltban kaptam munkát, ruhákat hajtogatni, takarítani, majd kasszázni kellett. Rá fél évre váltottam és egy szerencsejátékkal foglalkozo foglalkozó céghez kerultem. Szerettem, mert fizikailag nem volt megterhelo, 5 percnyire voltam a lakásomtól és nem nagyon voltak balhék. Jelenleg is itt vagyok, de itthon tanulok folyamatosan, mert szeretnék egyetemen tanulni, mivel csak érettségim van. Szerencsés helyzetben vagyok, már ingyenesen tanulhatok, azaz diákhitellel.

Itt ángliában tényleg a nyelvtudással van a legtobb probléma. Ismerek olyanokat, akik már 4 éve vannak kint, de magyarokkal élnek egyutt és alig beszélik a nyelvet. Most azon gondolkoznak, hogy hazamennek, mert a Meki elbocsátotta az egyiket.

Egyik otthoni ismerosom 2 év után jott haza, azt mondja, munkával nem lett volna baj, csak hiányzott a családja.

15ösre reag.

Sajnos én is komoly egészségügyi okok miatt kényszerültem hazajönni. Hozzáteszem, nem terveztem, túl sokat tépelődtem, túlhajtottam magam, pánikbeteg lettem. Gondolkozni sem tudtam már racionálisan. De egyébként folyékony angol nyelvtudásom van stb. Ez van. Innen nehéz volt felállni, de tudtam, vissza kell mennem.