Mindenható HR-esek áldás vagy átok?

Ha arra lusta, hogy végigolvasson néhány önéletrajzot, akkor mi a csodát dolgozik egész nap? Lógatja a lábát? Az ugyancsak nagy meló, hogy egy hónapban kapok 140 önéletrajzot, felbontom a leveleket, mindegyikre szánok 5 másodpercet, aztán megvan az 5-10 levél. Ez max. fél óra. Ha azt az 5-10 levelet, önéletrajzot tényleg el is olvassa, az mondjuk 1-1,5 óra. Telefonon behívjak őket holnapra állásinterjúra, ez is fél óra. Első nap tehát dolgozott iszonyat kemény 2 órát. A 8-ból! És a maradék 6 órában mégis mit csinál? Kávézgat, beszélget a többiekkel? Másnap szintén iszonyat nehéz melója van: 5 db max. fél órás állásinterjú. 2,5 óra. Na, bumm!!! Ha esetleg nagyon szorgalmas, akkor még egyik alkalommal tesztet is írathat. Felügyel, javít, értékel. Na jó, ezzel talán elmegy egy nap, ha nagyon szorgalmas. És a maradék 20 munkanapon mit csinál a HR-es? Kitalálja, hogy kiket javasol kirúgni a cégtől? Csinál egyszerű kis kimutatásokat, statisztikákat (nagyon nehéz, kimerítő meló lehet), aztán közli: X.Y. a leggyengébb láncszem, őt kéne kirúgni. Holott lehet, a HR-esnek sokkal kevesebb tényleges, produktív munkája van!