Az emberek mégis miért mindig a külső körülményeket hibáztatják ha nem elégedettek az anyagi helyzetükkel vagy a jövedelmükkel?

Tudod, a szervezeti magatartásban azt nevezik alapvető disztribúciós hibának, hogy az ember azt hiszi,az egyén maga felelős a saját sikereiért és kudarcaiért, miközben elfeledkezik a külső tényezők befolyásoló hatásáról. Te pontosan ezt teszed, mert nem veszed figyelembe, hogy lehetőségek híján valahogy nehezen lehet keresni azokat.

Nézd meg például a minimálbéres szülők gyerekeit, nekik lehetőségük sincsen pl. arra, hogy közgazdasági vagy jogi egyetemre menjenek, mert olyan elvárások vannak a felvételihez, amit átlag szülők gyereke nem képes teljesíteni ( pl. a színötös eredményekhez nem árt különtanár, mert egy embernek nincs minden tárgyhoz képessége, lásd matek; kell hozzá legalább két nyelvvizsga, de mivel a legtöbb suliban csak egy nyelvet tanítanak, ehhez is külön nyelvtanfolyam kell, és akkor már mindjárt ott tartunk, hogy különtanár+nyelvtanfolyamok+nyelvvizsgák= kb. 250 ezer forint. Mindezt minimálbéres szülőktől...persze).

Esetleg itt vagyunk mi, hárman vagyunk "gyerekek" egy szülővel, esélytelen volt az, hogy egyetemre menjünk, mert dolgoznunk kell a fennmaradáshoz. Én kivételesen átlagon felüli eredménnyel végeztem, később munkából volt pénzem nyelvvizsgára és satöbbire, de így is csak fizetős levelező képzésre mehettem egyetemen, mert ugye dolgozni is kell - így semmi pénzem nem marad, jobb munkát egy éve keresek a 3(!) nyeltudásommal, hiába - akkor meg miről beszélünk?

Ja, hogy akkor mindenki menjen külföldre, és akkor milyen szuper az, hogy egy évben egyszer látja mindenki a szeretteit, de legalább pénz van? Ez Magyarország, ébredj már fel, és ne csinálj úgy, mintha nem lenne tele olyan emberekkel, akik tenni akarnak magukért, csakhát lehetőségek híján nincs mit tenni...

#4

Jó példa. Egy jó hosszú válasz, ami a körülményeket hibáztatja. Jogos is lenne, ha nem láttunk volna már példákat, hogy rosszabb körülmények közül is lehet eredményt elérni.

Ha valaki előre akar jutni, akkor pozitív történeteket olvasson, hogy lássa, a körülmények igazán nem számítanak, ne pedig a hasonszőrű haverjaival beszélgessen ezekről a témákról, és sírjanak együtt, hogy nekünk milyen rossz...

Se az országgal, se a körülményekkel semmi baj nincs! Az emberek agyával van gond esetleg.

Ugyan kedves 5-ös, azért mert az emberek pozitívan gondolkodnak, nem lesz se magasabb a minimálbér, se több munkahely, se több lehetőségük az életben.

Elkezdhet ma mindenki rózsaszín szemüvegben járni, és azt mondani, hogy igenis változtatni fog az életén, ettől függetlenül nem fogják több helyre visszahívni állásinterjúra, és ugyanúgy be kell mennie 70 ezer forintért dolgozni, ha nem akarja, hogy éhen haljon a gyereke.

A pozitív gondolatok nem fogják megtermelni a nem létező javakat, bárhogy is próbáljuk ezt előadni.

"A mi gyári munkásaink legfeljebb a kocsmáig jutnak le, nyugatabbra lazán nyaralhatnak a Kanári-szigeteken"

Biztos vagyok benne, hogy eljuthatnának a Kanári szigetekre is. De ők inkább a kocsmát (és cigit) választják. Ez az ő döntésük.

Én legalábbis egy évi kocsmázás-cigizés árából egész szépen el tudnék nyaralni egy hetet pl. Tenerifén, ha már Kanári.

"Se az országgal, se a körülményekkel semmi baj nincs! Az emberek agyával van gond esetleg."

Csak azt felejted el, hogy nem lehet mindenki önmagvalósító, csodanagy karriert befutó. Te mintha ebből indulnál ki. Más meg abból, hogy a szalag melletti munkát is el kell végezni valakinek. És aki elvégzi az hagy éljen már meg tisztességgel. Persze hogy kiemelkedhetne közülük 1-2-10 ha nagyon odatenné magát és ő hibája hogy lusta ehhez, de akkor is mi van a másik sok ezerrel, akinek se lehetősége és még inkább esze sincs hozzá?

"Esetleg itt vagyunk mi, hárman vagyunk "gyerekek" egy szülővel, esélytelen volt az, hogy egyetemre menjünk,"

Ha képességed meg volt hozzá, akkor miért is? Esetleg neked kellett eltartanod a szülőt és a többi testvért vagy..? Mert ha csak magadat kellett akkor azért nem lehetetlen. Csak mert ismerek olyat, aki gimi után teljesen önállósult és diplomát szerzett. Otthonról semmivel sem tudták támogatni. Jól tanult így ösztöndíjból és diákmunkából fenn tudta tartani magát, tudott venni kaját, jegyzetet, busz/vonatjegyet, kolit fizetni stb. stb. Beosztással de tudta fizetni.

Akinek így se megy valamiért annak még ott van a diákhitel is lehetőségnek.

Szóval ha 1-1 ember ki akar törni és van hozzá elég esze, akkor a körülmények nem akadály.

Persze erre úgyse képes az emberek többsége, szóval mindig marad aki az "alja" munkát is elvégzi.