Mióta van az hogy a munkáltató nem köteles szabadságot táppénzt és ünnepet fizetni?

a túlórát két féleképpen számolhatja a munkáltató: vagy kifizeti, vagy azonos mértékben szabad-csúszónapot add. Szabadság az max azért nem lehet mert "későn" kerültél a céghez, és a szabadságok azok időarányosan csökkenek az év alatt, munkahely váltás során. olyan viszont nincs hogy nincs tápénz.

ami a szerződésben le van írva ahhoz kell igazodni. esetleg ha olyat találsz benne ami aggaszt akkor munkaügyibe elviszed és ott adnak tanácsot.

ha ezek csak szóban hangoztak el, akkor vedd úgy hogy azt jelenti, hogy ha elmersz menni szabadságra vagy tp-re akkor másnap már nem kell menned.

mint írtam nincs olyan hogy nem kapsz táppénzt.

Az első tizenöt nap

A betegség, keresőképtelenség időtartama alatt az egészségbiztosítás a kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással pótolja. A betegség esetén, a keresőképtelenség első 15 munkanapja az úgynevezett betegszabadság. Minden munkavállalót évenként 15 nap betegszabadság illet meg, ezen időszakra az úgynevezett távolléti díj 70 százaléka jár, míg augusztus elseje előtt a betegszabadságra kerülők a távolléti díj 80 százalékát kapták. A keresőképtelenséget a kezelő orvos igazolja, ez a legtöbb esetben a háziorvos, de ha valakit a betegsége kórházba kényszerít, akkor az igazolást a kórház adja ki.

Két hét elteltével

A betegszabadság tizenötödik napja utáni naptól beszélhetünk táppénzről. A táppénzre jogosultságnak ugyanakkor sokkal szigorúbbak a szabályai, mint a betegszabadságnak. A jogosultságnak három fő feltétele van. Az első, hogy a betegség ideje alatt biztosítási jogviszonya legyen, a második, hogy a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen. Kicsit leegyszerűsítve: ez klasszikus legális munkavállalást jelent, vagyis bejelentett munkahelyet, ahol a kereset után a munkaadó és a munkavállaló is befizeti a kötelező járulékokat. Fontos azonban tudni, hogy ha a biztosítási jogviszony megszűnése utáni három napon belül válik valaki keresőképtelenné, akkor is jogosult táppénzre, ebben az esetben beszélünk passzív táppénzről. A harmadik feltétel pedig az, hogy a keresőképtelenséget orvosnak kell megállapítania, és az erről szóló igazolást ki kell adnia.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénzhez való jogosultsági feltételei alapvetően megegyeznek a klasszikus táppénzével, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a szülő nem saját, hanem gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. A folyósítás időtartamát a gyermek kora határozza meg:

- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár,

- 1 és 3 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 84 naptári nap,

- a 3 és 6 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 42, míg egyedülállónak 84 naptári nap,

- 6 és 12 év közötti gyermek ápolásakor pedig évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Mikor nem jár a táppénz?

Bizonyos esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha egyébként a jogosultság feltételei fennállnak – ezek általában olyan esetek, amikor nincs keresetkiesés.

Nem jár táppénz:

- a keresőképtelenség azon idejére, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Ha valaki a betegség idején is megkapja a fizetésének egy részét, akkor csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,

- egyebek között a fizetés nélküli szabadság idejére (és minden olyan időszakra, amikor a biztosítás szünetel), hiszen ebben az esetben sem lehet szó keresetkiesésről

- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon az illető már munkába tud állni,

- a gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának idejére, (ide nem értve a GYES mellett végzett munka alapján járó táppénzt),

- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,

- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

13/15

Neked nagyon igazad van,de ettől még őt ha elmegy táppénzre ,úgy kirúgják,hogy lába sem éri a földet! Ez az egész munkaerő közvetítés a kizsákmányolás újabb formája.

ÉN is ugyanígy dolgozom egy pékségben. Félig maszek félig hivatalos. Utalást kapok minimálbért a többi feketén fizetett. 8 órára vagyok bejelentve határozatlan idejú szerződéssel. Persze a munkám nem nyolc óra munka hanem annyi amennyi munka van. 10-12 óra de volt már 16 óra is. Túlórát nem fizetnek... akár 8 órát dolgozol akár 14-et, ugyanannyit kapok egy napra ugyanis napi bérben vagyok.

-fizetett ünnep nincs

-hétvégi és éjszakai pótlék nincs

-táppénz nincs

-fizetett szabadág 5 nap egy évben és azt is csak nyáron vehetem ki.