Olyan rossz, hogy én szégyellem magam, hogy nincs munkám, közbe ennek az országnak kellene szégyellnie nem?

Na te kedves előző... de okos vagy. Vagy inkább vállalkozó vagy?? Szerinted mindenki legyen vállalkozó, aki nem talál munkát?? Akkor ki fog dolgozni??

Az ország is "mi" vagyunk, de a kérdező konkrétan a kormányra gondolt szerintem, mert akkor igaza van, hogy szégyellnie kell magát. Sajnos ez van, Munkanélküliség.

"Szerinted mindenki legyen vállalkozó, aki nem talál munkát?? Akkor ki fog dolgozni?? "

Ja, szerinted a vállalkozók nem dolgoznak? Na itt van a baj...

Amúgy nem, nem kell mindenkinek vállalkozni, elég párnak, aki munkát ad a többieknek. Az, hogy ki lesz az, majd kiderül, de mindenki előtt ott van a lehetőség. Előttem is ott volt, úgyhogy igen, én teremtettem magamnak munkahelyet. Erre elvileg mindenki képes, de gyakorlatilag sajnos mégsem csinálja meg mindenki. Könnyebb másokat okolni a helyzet miatt. Amúgy ja, mindenki szégyellje magát, mert Neked nincs munkád. Na álljon azért meg a menet! Inkább döntsd el, hogy megoldod a problémát, aztán szólj, ha segítség kell!

kedves utolsó,te akkora tajparasztvagy mint a ház!!!

lehet nagymenő vagy most,de minden csoda 3 napig tart....

még lehetsz te is padlón,szóval ne verd itt a nyálad,hanem húzz a rákba dolgozni a vállalkozásodba....

"Szerinted mindenki legyen vállalkozó, aki nem talál munkát?? Akkor ki fog dolgozni?? "

Ja, szerinted a vállalkozók nem dolgoznak? Na itt van a baj...

Tudom, hogy a vállalkozók is dolgoznak, félreértettél. Te, mint vállalkozó nem dolgoznál beosztottként, azaz, nem találnál alkalmazottat, ha mindenki vállalkozna.

Hidd el, sokan lennének inkább vállalkozók, mint "robotok", de nincs ott mindenkinek a lehetőség, hiába azt hiszed. Ismerek embereket mindkét táborból, vannak sikeresek és vannak sikertelenek.

Nekem hol van a lehetőség? Vannak ötleteim, de ahhoz tőke kellene. Nem hibáztatok másokat, hogy nincs munkám, csak a rendszert. Ha ezt nem látod be, akkor sajnálom. Naponta keresem az állást, hetente 1x-2x össze is jön az állásinterjú, de aztán a nagy semmi. Először a rokoné, aztán ismerősé az állás, majd az ismerős-ismerősé. És hidd el, nem válogatok a munkák között. Ez a helyzet.

De őszintén örülök a sikerednek és külön gratulálok, ha még alkalmazol is embereket.

Hogy miért nem vállalkoznak itt az emberek? Hát, mert lehetetlen. Van fizetőképes kereslet? Ki lesz az első kuncsaftod? Egy adóellenőr. Mennyi adót, járulékot kell fizetnie egy vállalkozónak, még mielőtt egy fillér bevétele is lenne? A cég beindításának költségeiről nem is beszélve.

És értem a kérdést. Nekem 2 diplomám van, 2 nyelvet beszélek, és nem találok állást. Nem szégyellem magam, szégyellje magát az állam. Mert tudom, hogy nem az én hibám, nem szakképzetlen ember vagyok, aki várja a sült galambot, hanem egész életemben tanultam, még munka mellett is. Aztán szültem egy gyereket. Aztán betették a munka törvénykönyvébe, hogy a kisgyerekes anyákat már ki lehet rúgni. És élnek is vele a munkáltatók. Mint ahogy a főnököm is mondta:

-Csak nem képzeled, hogy majd évekig várunk rád?

Nos, ezért én szégyelljem magam? Aztán meg küldi a kérdőívét, hogy egyetértek-e vele, hogy a kisgyerekes anyák munkába állását segíteni kéne. Hát, tudod, szívem szerint kitöröltem volna vele a s....em, és visszaküldtem volna neki. Levelezgetni akarsz? Hát, tessék.

'Hidd el, sokan lennének inkább vállalkozók, mint "robotok"'

Hidd el, ez nem így van. A többlet pénzt szívesen elköltené mindenki, az igaz. De túl sok önállóságot követel a vállalkozás, az a legtöbbekben nincs meg.

"de nincs ott mindenkinek a lehetőség, hiába azt hiszed"

Ott van, hiába nem hiszed. Hja, ha a személyes adottságokat lehetőségnek hívjuk, akkor valóban nincs. Akkor viszont ott van a lehetőség a változásra, hogy megszerezd az adottságokat. Tőke, kapcsolatok stb. hiánya még senkit nem tartott vissza, ha egyébként megvolt benne ami kell.

"Nekem hol van a lehetőség? Vannak ötleteim, de ahhoz tőke kellene."

Igen, olyan ötlete, ami bármi miatt igazából megvalósíthatatlannak tűnik, olyanja mindenkinek van. Azokkal könnyű dobálózni. Egy félrokon bácsit idéznék: "adjatok 50milliót, úgy megforgatom, hogy soha többet egyikőtöknek sem kell dolgoznia". Mondanom sem kell, 5ezret sem bíznék rá.

"Nem hibáztatok másokat, hogy nincs munkám, csak a rendszert. Ha ezt nem látod be, akkor sajnálom."

Én bármit belátok, különösen, ha neked ettől jobb. Csak el szeretném hinteni a gondolatot, hogy bárki képes lehet valamit sikerrel vállalkozni, ha egyszer eldönti. Mindent meg lehet szerezni, pénzt, időt, képességet, ötletet, szaktudást, mindent. Én személyesen segítek bárkinek. Ingyen. Sőt, ha olyan az ötlet, minden anyagi kockázatától is felmentem. Elég magabiztosan mondhatom ezt, az emberekben ugyanis OLYAN nagy a lustaság, a hitetlenség, a felelősség-elhárítási vágy és az önbizalomhiány, hogy biztos lehetek benne, nem fogtok holnaptól nyaggatni, hogy 50 helyre menjek segíteni.. Na ezért nem lehet vállalkozó mindenkiből. De ha valaki előadja, hogy ő bizony nem lusta, ő bizony hisz magában, vállalja a felelősséget, akkor én elhiszem neki, és biztatom, mentorálom. A legtöbben viszont már a vállalkozás szó hallatán bezárnak, és jönnek minden kifogással: "de ki lesz vevő, de a NAV, de a költségek, de a kockázat, de az a sok idő, de az a bizonytalanság, dedede, úgysem fog sikerülni". Bocs, így tényleg nem megy..

Mindenkinek sok sikert! Aki mástól várja a megoldást, annak még szerencsét is! Marha nagy szüksége lesz rá!

Nem rég volt egy lehetőségem, mint ingatlanközvetítő. Teljesítményarányos fizetés stb. Nem mertem bevállalni, mert féltem, hogy nem lesz elegendő ingatlan eladásom a megélhetéshez, pedig a "főnök" azt mondta, hogy eddig nem választott ki olyan üzlettársat, aki nem élt volna meg (elég jól) Önbizalom hiányom lett volna? Szerintem pedig csupán csak racionálisan gondolkodtam. Ez egy kiegészítő állásnak jó lett volna munka mellett, vagy egy nagyobb magántőkével kipróbálni hogy nekem ment-e volna. De sajnos egyik variáció sem volt nekem jó. (se munkám, se tőkém)

Szerintem a vállalkozás is egy szakma, mint pl. a szakács vagy informatikus vagy fodrász vagy ügyvéd. Mindegyikből sok van, és csak akkor maradsz meg a szakmában, ha jobb vagy a konkurenciánál. Ha egy kicsit több plusz, egy kicsit több motiváció, egy kicsit több szorgalom van meg benned, mint másoknál. Olyan ez, mint a játék az osztályban, amikor szól a zene a többiek meg sétálnak körbe-körbe és amikor megállítják a zenét, akkor le kell ülni egy székre. Csak hát a székek fogynak, ezért mindig állva marad valaki. A végén csak egy tud leülni az egyetlen székre, és ő nyert. Én most jutottam el erre szintre, 27 évesen, hogy nekem melyik az a szakma, ami érdekel annyira, hogy profi legyek belőle. Van önbizalmam, van hitem. Csak idő és pénzigényes. (szakma 2 év + diploma 4 év) Addig marad csak egy érettségi boldogulni, meg a szakmai tapasztalatok. De ez még a tesco-ba sem elég :(