A mai helyzetben mennyit kéne keresnem és mennyi idő kellene ahhoz, hogy saját lakást tudjak venni?
Tételezzük fel, hogy tanulmányaim után elköltöztem a szüleimtől, és egyedül élek egy albérletben, építgetem a karrierem és az egzisztenciámat(már amennyire lehet a mostani helyzetben). Tervek a következők a közeljövőben; saját lakás, saját középkategóriás autó - ha jól sejtem, akkor egy egyszobás lakás, ami nem a belvárosban van, az 4-8 millió Ft között van, egy középkategóriás autó, ami mondjuk nem új, hanem használt, az olyan 600e-1,5M Ft közötti értékben vásárolható. Számoljunk középáron, tehát lakás 6M Ft, autó 1,05M Ft, azaz összesen 7,05 Ft. Ennyit kéne összegyűjtenem ahhoz, hogy felépítsek magamnak egy saját egzisztenciát, és ugye ezt még fenn is kell tartani, amit nem is számoltunk bele. Tételezzük fel, hogy amíg egyedül élek és nem alapítok családot, addig nem igazán éri meg lakást vásárolni, pénzkidobás, szóval maradok albérletben, de vennék egy saját autót, 1M Ft-ig. Arra is félre kéne tennem; mennyit kéne ahhoz keresnem, hogy félre tudjak tenni 1M Ft-t úgy, hogy fizetem az albérletet, a rezsit, BKV bérletet, telefonfeltöltést, stb.?
Ha 24-25 évesen kezdem el a karrieremet, magas végzettséggel és nem nagy szakmai tapasztalattal, és mondjuk 28 éves koromban megismerkedek egy olyan nővel, akivel 2 éven belül összeházasodnék és családot alapítanék, akkor ugye nem ártana egy saját lakás (két szobás mondjuk kb. 7-10M Ft)... Meg ugye egy autó. 5-6 év alatt ebben az országban, ebben a helyzetben félre lehet tenni 7-8M Ft-t? Ezt csak milliomosként tehetem meg, vagy ehhez nem szükséges nagy anyagi háttér kezdésként? Ha megoldható, akkor hogyan? Minimum mennyinek kéne lennie ehhez a havi keresetemnek?
Kedves pályakezdők, egyetemisták, gimnazisták; elgondolkodtatok már ezen?
Én nem azt mondom, hogy a számtani közép érvénytelen, inkább azt mondom, hogy nem ad reális képet egy átlag budapesti fizetéséről. A statisztika és a valóság általában nem fedik egymást. Pályakezdőként biztos nem keres itt senki 210 ezer Ft-t nettó, aki 10-20 éve dolgozik, az talán, nagyon kevesen vannak, akik nettó 200 ezer Ft felett keresnek az első 10 évben, igaz, azok nagyon sokat kaszálnak.
Az egyik ismerősöm Manchesterben él, és elmondásai szerint valóban drágább kibérelni egy szobát, ugyanakkor az élelmiszer, az utazás, a tisztálkodási szerek, a ruhák, stb. lényegesebben olcsóbbak, mint itthon, ezeket elfelejtetted beleszámítani... :)
válasza:"nem ad reális képet egy átlag budapesti fizetéséről"
Igen, lehetséges, hogy a korábban említett módusz kiszámítása jobb képet ad, de mégegyszer mondom, a számításomnak nem ez volt a lényege. Egy nagyságrendi összehasonlítást végeztem el, hogy nagyjából a fizetés/árak arányáról képet kapjunk, ahhoz ez a számérték megfelelő. Nézd meg ezt a grafikont:
Nem tudom, ez mennyire pontos. Ebből valóban az látszik, hogy az emberek kb. 60%-a kevesebbet keres, mint az átlag. De azért azt egyáltalán nem lehet mondani, hogy ez brutálisan egyenlőtlen, a 40% nem elhanyagolható érték. Megjegyzem, te azt állítottad, hogy "ebből nincs annyira sok", szerintem ez egész
sok.
"A statisztika és a valóság általában nem fedik egymást"
Ezt mire alapozva mondod? Például szerinted a férfiak átlagéletkora nem is 73 év, hanem csak 60? Vagy az infláció nem is 4.2% hanem 15%? Valaki végzett erről egy tanulmányt, hogy a KSH vagy az MNB hülyeségeket számol, direkt csalnak? Vagy mi? Bocs, de azért ennél (meg pl. "ahogy az élet megmutatta") kicsit komolyabb érveket várok.
A helyes, jól elvégzett statisztika nagyon is fontos, lényeges képet ad a valóságról (talán inkább annak egy részéről), de természetesen tudni kell kezelni és helyesen interpretálni. A rosszul értelmezett statisztika vezethet teljesen téves következtetésekhez, aminek aztán az a vége, hogy az emberek hozzád hasonlóan cinikus vicceket mesélnek a matematikusokról. De ez nem a matematikai eszköztárat minősíti, hanem azt, aki tévesen következtetett és nem értette, hogy mit közölnek a számok.
Te pont ebbe a hibába esel, hibásan kezeled az "átlag" fogalmát, azt hiszed, hogy az azt jelenti, hogy a sokáigból a legtöbb az átlag körül van, de ez nem igaz, ez attól függ, hogy milyen a minta eloszlása. Pl. egy normális eloszlású mintában tényleg az átlag körül mozog az értékek többsége, de egy megfelelően paraméterezett F, vagy lognormális eloszlásnál ez már nem áll fenn.
"ezeket elfelejtetted beleszámítani"
Ha megnézed, az az eredeti állítás nem erről szólt, tehát nem véletlenül nem számítottam bele.
válasza:"A statisztika és a valóság általában nem fedik egymást"
Nos, amit az állam ad ki statisztikát abban azért nem lehet 100%-osan megbízni!
Pl. legutóbb azt hallottam hogy az állami hatástanulmány szerint a joghallgatók a diploma után 3 hónappal már átlag feletti fizetéssel dolgoznak. Nos, nekem 11 frissen végzett jogász ismerősöm van, egyikük sem talált 3 hónapon belül, és aki talált az sem átlagfeletti fizetésért. És az ország több részéből vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!