Titkársági ügyintéző mennyire jó pozíciónak számít egy jogász számára?

Nem számít bele.

Annyi előnye lehet, hogy bekerülsz az adott szervezeten belülre, ahol esetleg át tudsz navigálni jogi munkakörbe.

Az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet rendelkezik a jogi szakvizsgáról. A jogszabály 2. § (2) bekezdése sorolja fel, hogy a joggyakorlat idejébe milyen időtartamok is számítanak bele.

Itt az a lényeg, hogy JOGI KÉPESÍTÉSHEZ KÖTÖTT

a) főállású munkakörben legyél vagy

b) ösztöndíjasként légy foglalkoztatva.

A gyakorlat igazolása hmmm neccesnek tűnik, mert a közigben "tipikusan" (tehát jogi előadó, referens munkakörben) a foglalkoztató szerv vezetője adja ki az igazolást. Szerintem nem igazán fogják megkockáztatni a hamis igazolást :)

A szakvizsga a jelenlegi formájában teljesen torz rendszert alkot, ezért is gondolkodnak a hivatásrendi szakvizsgák visszahozatalán (tehát pl. külön bírói szakvizsga, külön ügyészi stb.)

A tananyag - bárhol is szerzett gyakorlatot az ember, sőt, jogi gyakorlat hiányában is - beseggelhető, igaz jóval több, mint az államvizsga anyaga. Tehát a hozott gyakorlat szerintem nem számít túl sokat. A bírósági, ügyészségi fogalmazók többek között azért érnek el jó eredményeket, mert folyamatosan készítik fel őket a szakvizsgára + kapnak 4-5 hét "tanulmányi szabit", ami versenyszférában azért annyira nem dívik (itt a munkáltató kevésbé akarja elengedni az embert tanulni).

Titkársági pozícióban ne nagyon számíts rá, hogy mély jogi szakmai tapasztalatokra fogsz szert tenni. Tény, hogy a közigben vannak olyan, többéves tapasztalattal rendelkező titkárnők, akik - a sok jogszabályvéleményezés miatt - már-már egy képzett jogász kvalitásaival rendelkeznek egy-egy ágazatban. De messze nem ez a jellemző.

Hogy jó kezdet-e, azt neked kell megítélned. Ha szakmailag fejlődni akarsz, akkor törvényszerű, hogy előbb-utóbb váltanod kell egy nem titkársági, hanem szakmai pozícióba, amit belülről már vsz. könnyebben meg tudsz tenni.