Most úgy néz ki elnyertem egy állást, amit megpályáztam, de a férjem nem örül neki, hogy lenne jobb döntenem?

A férjem azt szeretné, ha még jópár évig itthon lennék a gyerekekkel, mondjuk iskolás korukig (most kisovisok), én már mennék inkább dolgozni. Úgy érzem nem tud minket eltartani, aggasztanak a szűkölködő pénzgondjaink, zavar, hogy mindenért tőle kell kérnem pénzt, szeretnék végre felnőttek között lenni.

Már tavaly is megpályáztam ezt az állást, de akkor nem sikerült. Most viszont visszaírtak, hogy én vagyok a nyerő, reagáljak kell-e még.

Én szeretném. Ő viszont inkább a saját munkahelyén heti 1 (még egyszer 1!) napos munkaviszonyt kibekkelt nekem és kvázi megigértette velem, hogy azt csinálom. Ha nem lenne jobb a másik, csinálnám is....

Meddig kell elnéznünk a partnerünk igényeit, én honnantól van az, hogy ez az én életem is és ÉN mit szeretnék? Vagy be kéne fognom, és örülnöm, hogy ő akar gondoskodni rólunk?

Szerintem kell a kompromisszum egy kapcsolatban, de most már kezd elegem lenni, csak kenyértörésig azért nem vinném el a dolgot. Mi lenne a jó megoldás?