Ilyenkor mi lenne a megfelelő időzítés?

Inkább mellékállásban, de nyelvi szolgáltatásokkal foglakozom (fordítás, tolmácsolás, stb) szabadúszóként.

Most éppen főiskolát fejezem be, utolsó vizsgákat rágom, így ebben 2-3 hétben nem is terveztem munkát.

Egy ismerős felhívott, hogy egy ügyfelének kellene egy jó fordító üzleti levelezéshez. Mondtam, hogy két nap múlva vizsgázom, most nem jó, vizsga után oké. De sürgős lenne, hadd adja meg a számomat.

Rendben, de a vizsgát említsd meg.

Találkoztam az ügyféllel, mondta, hogy egy üzleti ügy levelezését kellene bonyolítani az adott nyelven, 2-3 levél, ennyi kínál érte. Megegyeztünk.

Igenám, de kacifántos az ügy és az ügyfél egyre inkább tárgyalástechnikai tanácsokat kér, behívott magához, hogy együtt írjuk meg a levelet (magyarul, majd később lefordítom!). Ez már túlmutat a fordításon és a 2-3 levélen, amiben megegyeztünk.

Továbbá mondta, hogy a partneréhez ki kellene utazni külföldre, tartsak vele tolmácsként. Ennek az anyagi vonzatáról még nem beszéltünk.

A gondom az, hogy fordításról volt szó, nem fordítás+hülye időpontokban üzleti tanácsadás a vizsgáim közepén, tehát már több munkát végzek neki, mint amiben megállapodtunk.

Másrészt többen mondták, hogy most alapozzam meg a dolgot, váljak nélkülözhetetlenné, ne akarjam azonnal pénzre váltani a szolgáltatást, mert hosszútávon úgy járok jobban.

Emiatt most nagy dilemmában vagyok, hogy mit tegyek, vagy egyáltalán hogy árazzam be és mikor a "tanácsadást".

A másik verzió, hogy a vizsgák után álláskeresést terveztem és ha esetleg annyira jól működne az együttműködés, hogy ott meg tudnék valamilyen állást csípni, akkor nem kellene önéletrajzokkal kilincselnem - ez amellett szól, hogy még ne tartsam a markom.

A helyzet felmérését nehezíti, hogy egy hetes sincs a történet, tehát az ügyfelet se ismertem ki annyira, jósolgatni is nehezebben tudok...

Mit javasoltok?