Profi pályaválasztási tanácsadásért, karriertanácsadásért kihez érdemes fordulni?

Ahogy elnézem, hazai berkeken belül nem sok írót, művészt meg könyvtárost keresnek. A dietetikusra is inkább külföldön van igény. Idehaza mégis ki fizetne érte, ha pár kattintásra elérthető, teszem azt egy IR diéta? A tanácsadó meg elég megfoghatatlan szakma, nem tudom, hogy pszichológusra vagy coachra gondolnak-e alatta. Ez utóbbiakkal sem túl egyszerű az elhelyezkedés pályakezdőként, pedig érdekes hivatás mindkettő. Ezeket nem én találtam ki, utánajártam több forrásból, mert érdekeltek és nem akartam több felelőtlen és megalapozatlan karrierdöntést hozni, mert a korábbi fiaskóim miatt szívok jelenleg is. Úgyhogy többé nem célom, hogy olyan hivatást űzzek, ami érdekel (ezek maradnak hobbinak), hanem olyat, ami hasznos és keresett, és előreláthatólag a jövőre nézve is az marad.

Én egy viszonylag rizikómentes, stabil és jövőbiztos foglakozást keresek, ami legalább részben fedi a kompetenciáimat. Nem baj, ha egyáltalán nem, vagy csak részben érdekel, bőven elég motiváló tényező, ha tudom, hogy az adott végzettség megszerzését követően aránylag könnyen találok vele munkát.

Akarom mondani, a korábban említett foglalkozásoknál (pl. művész, író, dietetikus, könyvtáros) nem én magam jelentettem ki, hogy nem piacképesek, hanem több forrásból hallottam, olvastam.

Ezen hivatásoknál gyakorta hallom, illetve olvasom, hogy kénytelenek voltak átképezni magukat, mert nem tudtak idehaza érdemben elhelyezkedni. Sok művész meg eleve vagy másodállásban műveli a szakmát vagy pedig milliomosok csemetéje, így nyilván nem akkora érvágás, ha x hónapig vagy évig nincs bevétele.

3-as: Ez nekem is megfordult a fejemben, de mi van, ha kívülről rosszul látom magam és ezért fals eredményt hoz a teszt?

Az önismereti teszt nem sokat ér, ha az ember nem ismeri igazán önmagát vagy torz az énképe. Sajnos hajlamos vagyok depresszióra és szorongásra, és talán más egyéb mentális nyavalyáim is vannak (mostanság kezdtem el szakemberhez járni). Ettől függetlenül természetesen vannak pontok, melyek tekintetében nagyjából tisztán látom magam.

Amúgy a tanár néha felmerül, mint opció, de sosem volt dolgom gyerekekkel, így nem tudom mennyire lennék jó benne. Az ápoló viszont egészen biztos, hogy nem nekem való. Nem szeretek idegen emberekhez hozzáérni, a vérvételen is rendre majdnem elájulok és minden hülyeségen elsírom magam felnőtt létemre.

Oda ideális esetben karakán, erős egyéniségek valók, akiknek erős a gyomra és szívesen foglakoznak emberekkel. Ezek közül rám legfeljebb az utolsó igaz, de csak részben.

Nagy kár, hogy nincs lehetőség elköteleződés nélkül kipróbálni különböző foglalkozásokat. Többek között szívesen mennék próbanapra iskolába, hogy megtudjam, illene-e hozzám a tanári állás. Vagy állnék be egy mérlegképes könyvelő, esetleg pénzügy-számviteli ügyintéző, marketinges vagy éppen idegenvezető mellé.

5-ös: A HR tanácsadó (karriertanácsadás terén lehet, hogy ő lesz az én emberem), a tanácsadó pszichológus és a táplálkozási tanácsadó (ez amúgy nem ugyanaz, mint a dietetikus?) kifejezetten tetszene. A pszichoterapeutában (pl. művészetterápia, ha már magam is szeretek alkotni) is látnék fantáziát, bár sajnos nem biztos, hogy alkalmas lennék rá. Meg ehhez első körben nyilván rendbe kellene jönnöm lelkileg.

Többek között ezért is lenne szükségem tanácsadásra, hogy egy külső, hozzáértő, aktuális munkaerőpiaci viszonyokkal képben lévő szemlélő segítségével pontosabb képet kaphassak arról, hogy mely állások jöhetnének szóba, és melyek azok, amelyek ilyen-olyan okból kifolyólag határozottan nem nekem valók.