Szerintetek is vannak "szekta" munkahelyek, vagy csak nekem fura ez a jelenség?
Van pár fiatalabb ismerősöm-jó, én is az vagyok a magam 29 évével-akik az életük nagy részét a céggel, értsd kollégakkal töltik: nyaralás, közös síelés, pénteken ivás, stb stb.
Nem tudom, ez nekem azért is fura, mert én próbálom minimálisra szorítani a kontaktot a munkahelyi emberekkel, privat számot nem adok meg, max linkedinen követek vissza valakit. Szerintem a munkahely nem az a hely, ahol barátkozni kell. Én is volt, hogy megpróbáltam, előző helyemen nagyon jóvan voltam a nálam 2 évvel idősebb főnökkel. Mikor ott hagytam a céget, megszűnt a kontakt, törölt mindenhonnan. Ezek után különösképp nem barátkozom a munkahelyen, elvégzem a rám bízott melót, de ennyi. Munkaidőn túl nem fogok időt tölteni a kollégákkal, hogy hallgassam, kinek hány gyereke van, ki mit csinált a feleségével stb.
Saját tapasztalat, hogy ez inkább emberfüggő, nem munkahelyfüggő, mert több munkahelyen is találkoztam ilyenekkel, viszont a többség sehol sem volt ilyen. Voltam ilyen lagzin is, kolléga meghívta az összes közeli munkatársat. A vendégsereg úgy nézett ki, hogy voltak a rokonok meg a kollégák, barátok viszont nem igazán. A felesége is természetesen a cégnél dolgozott, közeli munkatársak voltak.
Az ilyen emberekre jellemző, hogy nem járnak társaságba, munkahelyen kívül egyáltalán nem ismerkednek, nem tartják más emberekkel a kapcsolatot, változatos indokból, de jellemzően a személyiségük ilyen. Mivel más kapcsolatuk nem igazán van, ezért maradnak csak a kollégák.
"Tényleg egymás sreggében lógtak egész nap, mindenki tudott mindenkiről mindent, a magánélet 100%-ig ki volt tárgyalva, rémálom kollektíva volt"
Milyen jól megfogalmaztad, ez terhelt engem is, főleg kis cégnél jellemző, bezárva 1 db irodába, vagy hasonló :S
Ennyire végletes helyen még nem dolgoztam, de szerintem csapatmunka szempontjából is fontos, hogy legyen egy bizonyos szintű kapcsolat a közvetlen kollégákkal, legalább néha (évente 1-2x) 1-1 piálás vagy valamilyen közös program/élmény a munkahelyen kívül jót tesz a morálnak. Pláne akkor lenne fontos, ha amúgy HO-ban ülnek otthon az emberek. Én nem tudnám az életem jelentős részét olyan emberekkel tölteni, akiket nem ismerek semennyire sem, és nem is érdekelnek. Nyilván ha hetente/havonta van kötelező jellegű akármi, besokall az ember.
Persze a legtöbb ilyen kapcsolatot a helyén kell kezelni, a 90%-uk abban a pillanatban megszűnik, amint az egyik fél felmond.
Síelés, nyaralás nincs közösen (most azt az évi 1 csapatépítő céges hétvégét nem sorolnám ide), de nálunk pl. elő szokott fordulni, hogy mondjuk havonta egyszer összeülünk péntek este egy sörözésre. Ettől még nem töltöm a munkaidőn kívüli "életem nagy részét" velük, mert a maradék 29 napban mással vagyok. Ezekre a sörözésekre meg jön, aki akar, de abszolút magunknak szervezzük, nem arról van szó, hogy kötelező lenne.
És itt van egy fontos különbség: ha te amiatt töltöd a magánéletedet is a kollégákkal, mert amúgy jófejek, akkor semmi különbség nincs eközött, meg aközött, hogy anno suli után is szóba álltál egy osztálytársaddal. A probléma akkor van, ha ezt a cég elvárja, kötelezővé teszi. Akkor valóban szektáról beszélünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!