Más is érez néha így a munkahelyén, főleg új helyen/területen/pozícióban? Érezted magad nem elég jónak, vagy a lenti jelenség csak a feszkó miatt van, ha később mást, pozitívat hallasz tőlük magadról?

Alapvetően értelmes vagyok, és pozitív visszajelzéseket kaptam a munkahelyeimen, kollégák, főnökeim is szerettek, jónak tartottak, ajánlottak, stb.

Most -kellett egy kis kihívás- és teljesen új szektorban, új rendszerekkel vagyok, és nehéz dolgom is van a körülmények miatt is.

Lényeg, hogy a tömérdek infó mellett, van, hogy olykor nem látom át elsőre a képet teljesen, vagy lassabban, és ha ilyenkor megjegyzést tesznek, akkor irtó rosszul érzem magam, hogy nem vagyok elég jó..

2x volt ilyen életemben:

- az egyik helyről el is jöttem utána, és mégis dicsért az a kolléganő akkor már, aki akkor a feszkó miatt beszólt, meg hogy tanult tőlem stb, csak néztem..

- most az új helyen ismét volt ilyesmi beszólás, de utána most is szintén kb puncsolva jött meg kiengesztelni a kolléga.

Mind2 stresszes körülmények között volt egyébként. - talán csak emiatt, és ez annak szólt?

Nekem ez azért nehéz, mert én bármilyen jót is nyújtok, dicsérnek, nehezen érzem magam elég jónak belül. Nagyon sok munka után érzem magamról is azt, hogy valóban olyan jó vagyok, mint mondják rólam..

Volt olyan helyem, ahol túl nagy fába vágtam a fejszét pályakezdőként, és a nárcisztikus főnük elküldött, mert nem voltam elég jó. Pályakezdőként is nehéz volt, míg beletanultam a dolgokba, mit hogyan is kéne.

Egy régi (azóta amúgy egyik legjobban kedvelt főnüköm, aki szintén sora becsül engem), egyszer irigységből szintén megsértett ilyen beszólással egóból, lekicsinylő volt egy lehetőség miatt, amit ő is akart, de ő nem tudott részt venni, és gondolom egóból a pillanat hevében..

A baj csak az, hogy én ezek miatt kevesebbnek tudom magam érezni, és utána nagyok sok munkát beleölök, hogy szakmailag ott legyek, ahol lenni akarok. Ugyanez a volt főnököm is később többször ajánlott másnak a szakmámban, dícsért, stb, mert valóban jó lettem a szakmámban, sokat képeztem magam, mert jó akartam lenni..

Ezek a fránya beégések viszont belém égtek, a nem vagyok elégjó, bár ezek is juttattak dacból is előre, ahol vagyok. Csak mai napig fáj, ha ilyennel szembesülök.

Pedig mind3 szitu, egóból, vagy stresszből fakadt, hiszen később ugyanezek az emberek mindig csak pozitívat nyilatkoztak rólam, előttem is-mögöttem is.

Más szokott ilyet érezni, vagy kapni?