A havi nettó jövedelmed hány százaléka a lakásbérleti díjad?

0%

Saját ház, hitel nélkül

40-60%

Három lakást adok ki, ezzel nagyjából megduplázom a bevételem.

Kettő szép, egyiket szétverték de más így is kivette egy fesstés után.

Attól függ romlott-e el valami az adott hónapban.

Egyébként a bérlés/saját lakás különbséget közös nevezőre lehetne hozni, az IFRS 16 erre egy egész jó módszert hoz fel.

Hisz egyébként ez a két dolog egymással ekvivalens: mind a bérlő, mind a tulajdonos kifizeti a lakás használati díját, csak a bérlő havonta, a tulajdonos előre egy életre fizeti ki a bérleti díjak jelenértékét. Közgazdaságtani szempontból tehát mindkét félnek kettő komponensből áll a lakhatási költsége: amortizáció + kamatteher.

"aki nettó 1,5 millió körül keres, az nem igazán bérel lakást. 20-30%-os önerőt 1-1,5 év alatt összeteszi és vesz fel lakáshitelt, főleg ha még párja is van mellé."

A mai helyzetben nem feltétlenül. Egy normális lakást tudsz bérelni 150 ezer körül. Ugyanez a lakás, ha megveszed, kerül 35 millióba, amihez kell 10 millió önerő. 15 évre számítva bérléssel kifizetsz 27 milliót. Vásárlással bukod a 10 milliós önerőn a lehetséges kamatot, ami 15 évre kb 9 millió, plusz a 220 ezres havi törlesztő a 15 év alatt 40 millió, szóval 15 év alatt kerül 49 millióba szemben a bérlés 27 milliójával. A különbség 22 millió, ami a bérleti díjjal leosztva még 12 év. Nyilván az inflációt, bérleti díj növekedést, értéknövekedést nem számoltam, de akkor is, most szerintem jobb bérelni, mint venni.

Igen, pár éve még simán, mert akkor egy lakást tudtál bérelni 60 ezerért, de ugyanannak a lakásnak a havi törlesztője volt 70 ezer, ha hitelre megvetted.

#36: sokaknál a lakásvásárlás inkább presztízs, meg érzelmi kérdés és nem racionális. Maximum addig tart a számolásuk, hogy "bérleti díj is annyi, mint a törlesztő, akkor inkább a sajátomat fizetem".

Engem például az motivált, hogy undorító a magyar bérleti szektor, egyik oldal sem túl tisztességes és én nem akartam ebben már tovább részt venni. Mindig könyörögni kellett, hogy az elromlott háztartási gépet javítsa meg/cserélje ki a tulaj, hogy kiköltözéskor úgy kellett fenyegetni, hogy adja vissza a jogosan visszajáró kauciót, untam, hogy asszisztálni kellett a bérbeadó adócsalásához vagy hogy 5-8 évvel ezelőtti képeket tettek fel a hirdetésbe, aztán jött a koppanás, hogy amúgy a lakás lelakott, de ha plusz egy karc keletkezik a parkettán, akkor persze ugrik a kaució... Olyan tulaj is volt, aki képes volt feljönni a lakásba, úgy, hogy nem voltam otthon és persze nem is szólt.

4 bérbeadóm közül 1 volt a normális. Amint összejött a minimális önerő én inkább vettem egy lakást.

#37 Igen, nyilván ez is szempont. Én szerencsére még az árak elszaladása előtt vettem lakást, ma már elég nehéz volna.

De bérelni is, mert egyrészt nem tudsz úgy átrendezni vagy felújítani, ahogy szeretnél, meg pl nehéz volna olyan helyet találni, ahol engedik a kutyát.