Hogyan kezeljem új középvezetőként a problémás munkatásat?
Nagyjából 9-10 hónapja középvezető lettem egy cégnél új munkatársként. A ranglétrán elvileg alattam dolgozik egy kolléga, aki viszont 15 éve a cégnél van. A főnökömmel nagyon jól ismerik egymást, bizalmi kapcsolatban vannak. Én új emberként kettőjük közé kerültem be, és szerintem a kolléga ezt nem hajlandó elfogadni.
A tapasztalatom az, hogy kistinóként kezel. Sajnos az elején elrontottam azzal, hogy ezt a viselkedést humorral kezeltem. Mostanra ez a visszájára fordult. Egyre jobban éreztetni próbálta velem, hogy itt ő van "otthon". A tanácsaimat semmibe veszi. (Utasítást adni nem merek neki, mindent csak "tanácsolok".) Kihasználja azt, hogy ő régebben ismeri a főnökömet mint én.
Passzív agresszív: vicceskedve szólogat be, ami mögött nem humoros szándék áll, hanem sértés. Pl: mikor elhagytam a kulcsomat, utána egy hétig azon "viccelődött" mindenki előtt, hogy nekem senki ne adjon semmit a kezembe, mert én elhagyok mindent.
Szemmel ver. Sértődik, látványosan elfordul szemforgatva. Érezteti a nemtetszését, de a direkt konfliktust általában kerüli, kivéve ha előtte már maga mellé állította a főnökömet az üggyel kapcsolatban. Ez engem általában váratlanul ér, mert akkor beszéli meg a dolgot a főnökömmel, amikor én nem vagyok az irodában. Mikor visszaérek, látszólag a semmiből rögtön egy támadásban találom magam. Még a táskámat sem érkezek lerakni.
Mióta felfedeztem ezt a kapcsolati dinamikát, azóta nem merem őket kettesben hagyni. Az irodán kívüli munkával kapcsolatos teendőimet azóta munkaidő után intézem, tehát túlórázok. Ezt szerintem észrevette a kolléga, mert azóta korábban jön reggel (ugyanis a főnököm is korábban jár, hajnalban kelő típus). Most ott tartok, hogy már hajnalban kelek én is, és későn érek haza. 10-12 órát töltök munkával. Az önbecsülésem romlik, kialvatlan vagyok, tanácstalan vagyok, elkeseredett vagyok. Nincs "szövetségesem", a munkára szükségem van, nem dobhatom csak úgy be a törölközőt.
Persze vannak normális napok is. Hullámzik az egész, a kolléga aktuális hangulatától függően. Nekem is csak akkor van jó napom, ha épp neki jó napja van. Ha ő ballábbal kelt, akkor nekem annyi aznap.
Nem szabad hogy a munkahely határozza meg a közérzetedet, főleg nem egy munkatárs. Annyit nem ér egy munkahely sem hogy ez miatt lelki problémáid legyenek mert azokat majd szép lassan követni fogják a testi tünetek (betegség). Hidd el a lelki bajok szinte minden esetben kihatnak az egészségedre.
Én ezt akkoriban úgy kezeltem hogy túldolgoztam mindenkit. Ha ez nem volt elég a megbecsülés kivívásához akkor elhívtam sörözni. És ha még ez sem akkor meló után félrehívtam egy PR beszélgetésre :)
"Ha én innen elmegyek a helyemre fel kell vegyenek egy másik mérnököt, és akkor kezdik előröl az egészet megint egy új emberrel."
Jó csak az a különbség hogy egy hozzám hasonló óriási egyéniséggel, határozottsággal és pacekkal megáldott intelligens, kigyúrt, magas, művelt V. kerületi Úriember mint én vagyok pillanatok alatt lekezeli az ilyen tanulatlan parasztokat akik olyan pozíciót akarnak betölteni amit sem a végzettségük sen az intelligenciájuk alapján nem tölthetnek be. Biztos nem én alacsonyodnék le olyan szintűre hogy emiatt korábban kelnék vagy túlóráznék. Én egy hatalmas tálentummal megáldott objektív ember vagyok ha engem elküldenek egy cégtől ott a céget éri hatalmas veszteség nem engem. Ennek fényében mindenhol kihívom a tiszteletet és az első pillanattól kezdve tisztelet övez mert karizmatikus személyiségem van, nem csak szakmailag vagyok a legjobb hanem a magánéletben is.
Az a kulcsa hogy határozottnak kell lenni. Én egyetemi docensként dolgoztam 12 éve egy egyetemen, a kollégám pedig 27 éve és azt sérelmezte hogy engem léptettek elő tanszékvezető pozícióba nem pedig őt. Viszont nekem magas szinten van a problémamegoldó és vezetői készségem, hiszen nem véletlenül léptettek elő tanszékvezetőnek. Egy negatív beszólást még toleráltam mert én is azt hittem hogy humorból teszi viszont a másodikat már nem. Megmondtam a második beszólást követően a delikvens személynek hogy 1 az 1 be jöjjön velem be az oktogonba szervezett módon és nézzük meg ott mit tud. Nem alpári módon hanem a ketrecharc szabályait betartva. Nem mert kiállni velem de mondtam neki bárhol bármikor pikk-pakk felütöm az állát ha arról van szó. Megértette hogy egy ilyen élet veszélyes emberrel jobb ha nem szórakozik mint én vagyok és megadja a tiszteletet mert nem hiába engem bíztak meg a tanszék vezetésével itt nagyon komoly kompetenciák vannak.
Ennyi a titka, ki kell érdemelni a tiszteletet. A helyedbe bemennék kicsapnák a földre egy liter kávét és mondanám a beosztottnak hogy na takarítsad fel mert veled fogom feltörölni. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!