Váltanál munkahelyet ha még nem vagy benne biztos, de sokszor jár a fejedben, hogy kellene?

Mert pl ezek vannak:

Nem álmaim feladata, de van benne kihívás számomra.

Valahol még megtisztelő is, hogy engem bíztak meg vele.

Fizetéssel mondhatni elégedett vagyok, nem tudom kapnék e máshol többet, de akár lehet, hogy kapnék is.

Néha nem érzem magam komfortosan a feladatban, de ráveszem magam és megoldom.

Munkatársakkal nincs különösebb kapcsolatom a munkán kívül, se jó, se rossz, sokat vagyunk home officeban.

Mondhatom mindenki békén hagy.

Néha vágyom rá, hogy ugyanezt a feladatot egy számomra fontosabb ügyben végezzem, mert amivel kapcsolatban most végzem az a téma tőlem nagyon távol áll.

Több munkatársam is távozott az utóbbi időszakban. Közülük volt akit szakmailag igen becsültem. Ezek a távozások engem mindig elgondolkodtatnak, hogy vajon nem kellene nekem is menni?

Nektek mikor jön el az a pont, mikor már nincs visszaút, nem kérdés, hogy felmondtok, csak előbb legyen meg a következő hely?

Én hajlamos vagyok az ilyenekről ledumálni magam. Egyik nap elhatározom, hogy na most, aztán jön egy nyugisabb nap és akkor meggondolom magam.

Vagy az ilyen gondolat már annak a jele, hogy lépni kell, úgyse lesz jobb?