Sokszor hallom egy "elismertebb" diplomára, mint például gépészmérnöki, közgazdász, jogi, stb... hogy ez egy jó dolog az életed hátralévő részére bármit csinálsz is. Miért? Mit tudna csinálni pl. egy mérnök diplomás a mérnök álláson kívül?

Ha csak a mérnöki munkánál marad, az is lehet sokféle: nem csak arról van szó, hogy ül a mérnök az irodában és rajzol meg számol egész nap. Lehet például gyárban üzem- vagy folyamatmérnök - ezt sokan Excel-mérnöknek hívják, nem is egészen alaptalanul. Lehet belőle üzembehelyező mérnök, aki kitanulja egy gépcsalád titkait, aztán mikor hová megy, hogy egy újonnan eladott vagy felújított gépet életre keltsen. Lehet belőle műszaki szakértő, aki a mások által megtervezett gép, épület vagy bármi más építését felügyeli vagy utólag ellenőrzi, mennyire sikerült. Meg biztos más is lehet, csak most ennyi jut eszembe.

De ha nem szeretne mérnökként megmaradni, a multiknál sok-sok lehetősége van. A multicégek a mérnökökre univerzális emberként tekintenek: akinek mérnöki diplomája van, az valószínűleg tényleg értelmes, nagyjából bármire be tudják tanítani. Lehet belőle termeléstervező, kis- vagy nagyfőnök, beszerző, értékesítő - én eddig ilyeneket láttam.

Egy jó gépészmérnök azért elég sok mindenhez ért, amiből élete során profitálhat. A jogász is egy tág fogalom, egy multinál céges jogászként nem fogsz érteni a polgári vagy büntető joghoz, de ha olyan szituációba kerülsz az életedben, hogy szükséged van specifikus jogi ismeretre, biztos hogy gyorsabban és alaposabban tudsz tájékozódni, mint egy jogot nem tanult ember, akit vagy minden sarkon átvernek vagy minden bagatel hülyeségért fizet egy ügyvédnek.

Van egy olyan "hatása" is az említett szakmáknak, hogy a feltételezhetően saját érdeklődési körön belül, vagy ahhoz közvetetten kapcsolódó területeken, szituációkban sokkal szélesebb spektrumban tud gondolkodni, problémát megoldani mint az, aki nem tanult.

Már a felsőfokú képzés és egész pályafutása alatt olyan emberi és üzleti kapcsolatokra tehet szert, amikhez egy nem az adott szakmában dolgozó valószínűleg nehezebben vagy kisebb eséllyel jut hozzá.

De tulajdonképpen az egész felsőoktatásról elmondható, hogy nem egy adott szakmát vagy munkakört tanít meg neked az alatt a 3-6 év alatt amíg elvégzel egy bsc-t/msc-t, hanem az adott szakterületen a problémamegoldó készségeket triggereli, amikre a valós szakmai ismereteket lehet építeni. Aki tud problémát megoldani, döntési helyzetekben nagyobb eséllyel dönt számára kedvezően, mint aki nem. Persze ez nem evidens, csak a számosság és az arányok változnak az "elsimertebb" diplomát nem végzettekhez képest.

Persze van egy 20-30 éve berogzódött féligazság is benne, volt olyan időszak a munkaerő piacon mikor a közgazdász, jogász vagy gépészmérnök hiány volt és a munka komplexitása, értéke ezzel arányos volt. Kb. a 80-as évektől a 2000-es évek végéig. Nyilván ez abban a korosztályban akik ebben az időben a munkaerőpiacon dolgoztak valamilyen szinten megmaradt.

Az a típusú tudás amit föntebb próbáltam körülírni, az internet (mint személyesen rendelkezésre álló információforrás) miatt háttérbe szorult. Valószínűleg ez is rátesz egy lapáttal arra, hogy ezeket a "jó dolog az életed hátralévő részére" kijelentéseket egy mai 10-en 20-on éves megkérdőjelezze.

A közgazdász diploma meg a gépészmérnök diploma is olyan,hogy nagyon sok területen ellehet velük helyezkedni, nagyon sokoldalúak.

Közgazdászként lehetsz pénzügyes, marketinges,ha nyitottabb vagy a lightosabb műszaki,informatikai területek is menni fognak.

Gépészmérnök is lehet fejlesztő, üzemeltető,karbantartómérnök ...stb

Kérdező, ez a mondás még régen megállta a helyét, ma már sajnos egyre kevésbé. Az utóbbi 5-10 évben teljesen átalakult a gépészmérnöki szakterület, az elismertség és a megbecsültség általánosságban rengeteget romlott, nemcsak a fiatal mérnökök hanem a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégák hűségessége vonatkozásában is. Az igazi gépészmérnöki munka -azaz a mérnöki szemléletmódot és mérnöki gondolkodást igénylő feladatok- egyre kevesebbek.

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a végzett gépészmérnökök száma, valószínüleg ez is hozzájárult ahhoz hogy a cégek ma már túlságosan is szabadon válogathatnak és megteszik azt is hogy technikusi jellegű munkákra is gépészmérnököt keresnek/alkalmaznak. Sajnos emiatt a gépészmérnöki bérezések szinte már a szakterületet megszégyenítően alacsonyak, amelyből még egy normális saját lakásra sem kerül... Sok-sok egyetemi év, éjt nappallá tévő tanulás, beadandók,jegyzőkönyvkészítés, rajzkészítés, gépelemek, mechanika minden, brutál nehéz zh-k, vizsgák, szigorlatok, a rengeteg befektetett energia és idő sajnos soha nem térül már meg.

Manapság már nagyon nem éri meg gépészmérnöknek lenni. A tapasztalat szerint egyre több a pályaelhagyó, az informatikai, programozói, elektronikai pályán jóval több a kiaknázatlan lehetőség a gépész területhez viszonyítva.