Mennyit kéne emelni szerinted a tanárok jelenlegi nettó 207 ezres fizetésén, hogy a jövőben is legyenek majd fiatalok, akik ezt a pályát választják?

Jó kérdés.

Mérnök ként dolgozom, de ha szeretnék tanítani, akkor ÉN olyan nettó 500E Ft korül elgondolkodnék hogy föladom a jobb fizetést és tanárnak állok.

Bonyolult kérdés. Én inkább a komplett oktatási rendszert átszervezném. Olcsó húsnak híg a leve, az ingyenes állami fenntartású iskoláknak meg még hígabb.

A közalkalmazottak sosem lesznek jól megfizetve, plusz az iskolák/tanárok teljesítménye is elég gyenge volt, a magyar diákok eredményei folyamatosan esnek az nemzetközi kompetencia felmérésen.

Szóval egyfelől alulteljesítésre miért is járjon béremelés? Másfelől viszont alacsony bérrel valóban nem lehet a pályára vonzani azokat, akik jó tanárok lennének.

Ami pedig az állami fenntartású iskolákat/közalkalmazott tanárokat illeti, az oktatás privatizálása és piaci alapúvá tétele elég nehéz ügy. Ha az oktatás megszűnik ingyenes lenni, az túl sok gyereket zárna ki a tanulásból, ha viszont a fizetős oktatást államilag támogatnák, nagyon megszaladna az oktatás ára, ami azokat hozná nehéz helyzetbe, akik nem jogosultak támogatásra.

Talán egy hibrid rendszer lenne a legjobb, ahol a jelenleginél nagyobb teret kapnak a fizetős magánintézmények, amiket kiegészítenének az állami iskolák azok számára, akik nem képesek vagy hajlandók a tagdíjat kigazdálkodni. Persze ez a megoldás meg behozna egy szegregációs problémát, ahol a középosztály/felső-középosztály gyerekeit elkülönítik a leszakadó rétegektől.

Az oktatási rendszerünk azért legalja, mert nem segíti a társadalmi mobilitást. Ha szegénynek születsz, egyszerűen borzalmasak a kilátásaid. Olyan közegből jön egy csomó gyerek (és eloszlatnám a tévhitet, hogy mind cigány, mert egyáltalán nem), ahol a tanulás nem érték. Hogyan kellene őket motiválni a jobb teljesítményre?

Meggyőződésem, hogy nem feltétlenül a víz a hülye, ha a kacsa nem tud úszni.

A kompetencián a szegénygyerekek eredményeit látod jobbára, hiszen egyre a több a kilátástalan helyzetben élő ember. Menj el egy gazdag környék sulijába és nézz szét ott az eredményeket illetően. Nem meglepő módon ők átlagon felül teljesítenek.

A szegregáció pedig mai napig megvan, lásd gimibe jómódú gyerekek, nyolcosztályosba gazdag gyerekek, technikumba, szakiskolába meg a "futottak még" kategória megy. Egymástól is azt lesik el sajnos, hogy a suli hülyeség, minek járjanak tehát?

Ezer sebből vérzünk, a béremelés pedig egy ragtapasz lenne csupán a problémákra.

"Olyan közegből jön egy csomó gyerek (és eloszlatnám a tévhitet, hogy mind cigány, mert egyáltalán nem), ahol a tanulás nem érték."

Az alapprobléma ott van, hogy eleve egész Magyarországon "a tanulás nem érték". Tanulással és tisztességes munkával nemhogy meggazdagodni, lassan már megélni sem lehet. Egyszerübben: a tudást ma már sajnos nem fizetik meg...

Béremelés előtt, elsőnek az általános- és középiskolai oktatást helyezném új alapokra. Lásd: Adatbáziskultúra

Általános iskola: projektoktatás, csapatmunka alapú,

- beszéd gyakorlatok, szövegalkotás, szövegértés stb.,

- minőségbiztosítás alapjai,

- vezetés és szervezés alapjai,

- döntéstudomány alapjai,

- optimalizálás alapjai,

- biztonságtudomány alapjai,

- gondolkodási- és információfeldolgozási módszerek,

- matematika alapjai,

- természettudományok alapjai,

- informatika,

- háztartástan,

- ápolástan,

- vásárlástan,

- egészségtan,

- lelki gyakorlat (nem vallási),

- politika ismeret és érdekérvényesítés,

- pénzügyi- és közgazdaságtani ismeretek,

- társadalomismeret,

- gyakorlati erkölcstan,

- technika,

- testedzés (gerinctorna, szemtorna, Alexander-technika stb.),

- angol- és német nyelv.

Ezeket az életből vett példákon keresztül gyakorolná a tanuló, életkori sajátosságokhoz igazodva.

Középiskolai oktatás:

Itt már a képességekhez és a piaci igényekhez igazodva mennének a diákok pályaválasztásra, gyakorlatias módon tesztelve önmagukat.

A középiskolában csak szakmai, gimiben pedig csak az egyetemi felvételire, átmenetre felkészítő tárgyak lennének.

Online adatbázisban lennének ezek a szabadon választható tárgyak:

- munkaerőpiaci ismeretek,

- munkavállalói ismeretek,

- munkáltatói ismeretek, vállalkozástan,

- statisztika,

- felkészítés a párkapcsolatra és a családi életre,

- zenei kultúra,

- dietetika,

- főzéstan,

- intelligencia fejlesztés,

- művészettörténet,

- logika,

- vallások,

- kultúrák,

- történelemhasznosítás,

- csillagászat,

- kutatás és fejlesztés,

- relaxációs módszerek,

- retorika,

- politika ismeret és érdekérvényesítés,

- háztartástan,

- egészségtan,

- természet- és környezetvédelem,

- szórakozás tudománya.

Lényeges megemlíteni, hogy folyamatosan frissítve lenne az adatbázis, illetve bárki számára elérhető felnőtt korban is.

Fentiekhez a pedagógusképzést is teljes egészében át kellene alakítani.

Ha ezek megvannak, megfelelő szakmai- és pszichológiai kiválasztási rendszer mellett, bruttó 1 milliós alapbérrel (+ életpályamodell) indulna a tanár, így csak a legjobbak mehetnének tanárnak.