Levelezős hallgatók, végzettek miért vannak ekkora hátrányban illetve ennyi mindenből kizárva?

A levelezőt eleve nem lehet rendes, teljes munkaidős állás mellett végezni a pénteki bejárás miatt. Vagy részmunkaidős kell (6 órára bejelentve, de gyakorlatilag hétfő-csütörtök 8 óra), vagy szabit kivenni a péntekekre, így másra nem marad. Ráadásul lakhatás se jár, így kereskedelmi szálláshelyen kell aludni teljes áron. A kétheti péntek-szomat helyett jobb lenne ezért a heti, csak szombat.

Utazási kedvezmény se jár, ami még oké, hogy a jogszabály alkotója az iskolába járást kívánta támogatni, de akkor a nappalis miért mehet bárhova 50%-al?

A legnagyobb mozilánc is csak nappalis diákot fogad el, szerencsére Pesten van már bőven konkurencia ahol elfogadják a levelezőst is, de vidéken gond lehet ebből.

A levelezőnek TB se jár, így ha a fent említett okok miatt nem tud dolgozni, még azt is fizetheti.

Nagyon igazságtalan a rendszer...

Ezt én sem értem. Rossz a rendszer teljesen. Jogból nem tudom, minek a francnak van levelező, amikor anélkül is túlképzés van belőlük. Egyébként is egy komolyabb szak ennél. Én biztos, hogy beszüntetném. Ráadásul még munkát se kapnak.

Az alkalmazott közgazdaságon tudtommal nincs levelező. Ebben sem látom a logikát. Az országban csak 1 egyetemen lehet tanulni, és ott is csak nappalin. Inkább ebből kéne több helyen képzést indítani, mivel erre lenne kereset.

Mérnök vagyok, így azt a területet ismerem.

Arra, hogy miért alkalmaznak kevésbé szívesebben levelezőst a válasz benne van a kérdésedben:

"Pluszban még az is igaz, hogy levelezőn szemináriumok nélkül meg alapból kevesebb órával a tudás is nyilván kisebb és jobban elméleti."

Én akármilyen levelező szakkal találkoztam eddig, ezt tapasztaltam. Kampányszerű órák és számonkérések (tehát kisebb, koncentráltabb anyag, azt kérik vissza, ami az órán elhangzott, és sokszor úgy, hogy az egész 3 napon belül lemegy), nincsenek lassító felesleges tárgyak, nem szivatnak a tanárok, mert egyrészt nem foglalkozik ezzel senki annyira, a hallgatónak is másodlagos elfoglaltsága, másrészt emberszámba veszik az általában már nagyobb élettapasztalattal rendelkező, dolgozó embert. Magyarán könnyebb, és kevesebb elmélyülést igényel, mint a nappali.

Extra lehetőségek szerintem azért nincsenek - ha nincsenek - a levelezősöknek, hiszen ők eleve azért vannak levelezőn, mert nincs idejük a nappalira. Hogy lenne akkor idejük extra elfoglaltságokra? Ha valaki dolgozik és amellett levelezőn egyetemen tanul, az általában épp elég idejét elveszi. Mivel valószínűleg idősebb, de legalábbis előrébb tart az élete, mint egy "gondtalan egyetemistának", lehet még emellett család, egyéb kialakult elfoglaltságok is várják. Akár már eleve a szakmájában is dolgozik, így nincs szüksége arra, hogy szakkolikban meg egyetemisták próbálkozásaiban vegyen részt. Az nekik is csak az első lépésük, ugródeszkájuk, szakmailag sokkal fontosabb az ipari tapasztalat. Az egyetem egy levelezős számára általában másodlagos elfoglaltság.

Szóval összefoglalva szerintem egyszerűen nincs is akkora igény arra, hogy heti egy-két napnál+otthoni tanulásnál többet kelljen áldozni az egyetemre levelezősként.

Nagyon lecsupaszítva a levelezős dolgozik, a nappalis nem tud. Egyszerűen ebben van a különbség. A nappalis a hétköznapjain sem tudja megfizetni, hiszen egyáltalán nincs értékelhető bevétele.

A levelezős viszont dolgozik, amiért kap fizetést a hétköznapjaira. Neki az egyetem plusz kiadás, ez tény, a munkájáért kapott pénzéből kell áldoznia rá. Viszont neki az egyetem még így is kisebb ráhatással van az anyagi helyzetére, mint egy nappalis diáknak. Utazási kedvezménye pont van egyébként a lakóhely és a tanintézmény között - más utakat meg a fizetéséből kell fizetnie teljes áron.

Igazából miért is választja valaki a levelezőt? Legtöbbször mert munka mellett nem tud nappalira menni. Valószínűleg még mindig jobban jár így anyagilag, mintha nappalin lenne, és lenne ugyan kedvezménye meg ösztöndíja, de évekig nem tudna dolgozni, utána is csak félállásban. Ha valakinek nem így van, azt végig kell gondolni, és akkor a nappalit választani.

1:

PTE-KTK-n tanultam nano MSc-n, ott félévente 7 darab péntek-szombat volt, az még kibírható volt szabikkal, az alapszakosoknak meg hetente szombat, de nekik kakor tényleg reggeltől estig.

Egyébként sokféle munkakör létezik, a levelezősnek rossz esetben is ott van vasarnap-csütörtök, hogy dolgozhasson, miért kellene járjon az ingyen TB? És így persze van saját jövedelme, akkor miért járna mindenhová az utazási kedvezmény? Mikkor nappalis voltam, én is csóró voltam, ahogy a legtöbben mások is, levelezőn viszont csak dolgozó munkatársaim voltak, akiknek nem okozott gondott a közlekedési kötlségeik fedezése.

Egyébként most estin tanulok az ELTE-n, na ez sokkal húzósabb, mert pontosan ugyanaz az óraszám, mint a nappalisoknak, minden együtt is van, csak a jogviszony tér el, ők diákmunkázhatnak és kapnak TB-t. De nekünk minek, ha amúgy is főállásunk van?

Levelező az csak annak éri meg akinek már van egy végzettsége és jól fizető munkája amiben később kamatoztatni tudja a levelezőn szerzett tudást.

Akinek csak egy levelező végzettsége van nem sok helyre fogják felvenni.

#9: Én is pont ezen gondolkodtam el, azt sem írja bele senki az önéletrajzba, hogy nappalin végzett, azt sem kell,hogy levelezőn.

Én pl jobbnak gondolom a levelezőn tanulást akkor, ha az illető szakmai helyen dolgozik mellette. Így szerintem még sokkal jobb is,mint a nappali. Mire ~23 évesen lesz egy Ba/Bsc diplomája lesz 3-4 év szakmai tapasztalata, ellenben a nappalisnak aki lehet nem dolgozott. De ha levelező mellett valaki nem szakmai munkát végez, csak pl valami betanítottat,akkor már jobb a nappali szerintem. (Persze vannak olyan élethelyzetek, ahol csak ez lehetséges, de én általánosságban írtam.)