Közgazdász diplomások nagy része (80-90% talán??) tényleg SSC-s meg mindenféle egyszerű gazdasági irodista állásba kerül?
És csak kevesen szakmai állásokba, ahol komplett folyamatokat intéznek?
Nagy részük viszont csak apró részterületet fog SSC-ben?
vagy mindenféle alacsony szakmaiságú gazdasági állásba kerül állami szektorban, vagy önkormányzatnál?
És mi a titka, hogy van aki egyetem után komolyabb helyen tudja elindítani a karrierjét majd tényleg szakember lesz belőle?
Hogy lehet abba a szűkebb mezőnybe kerülni?
Közgazdász képzésen az első és legfontosabb dolog, amit meg fogsz tanulni, az az lesz, hogy bármilyen kérdést tesznek fel neked, a helyes válasz rá: "attól függ". Ez erre is érvényes. A karrierválasztásban nincsenek garanciák. 50 évvel ezelőtt, ha elvégezted a számviteli főiskolát, akkor pontosan tudtad, hogy el tudsz menni valamelyik TSZ-be könyvelőnek, ahol elleszel 40 évig. Ma már nincs ilyen. Semelyik diploma nem garantálja számodra, hogy hol fogsz tudni dolgozni, milyen munkád lesz, mennyit fogsz keresni, milyen lehetőségeid lesznek 15 év múlva, vagy hogyan tudsz karriert váltani akár szakmán belül, akár azon túl.
Amit tudok tanácsolni: találd ki, hogy milyen területeken tudnád magad elképzelni. Már az egyetemen belül próbálj meg olyan kurzusokat felvenni, amik ezzel kapcsolatosak, a szakdolgozatodat lehetőség szerint hasonló témából írd. Ha van lehetőség demonstrátorkodni, TDK-zni adott tárgyból/témából stb. azokkal is élj, pályakezdőknél sokat tud latba nyomni, ha releváns tapasztalat nincs.
Emellett nézd meg, hogy adott szakterületen mik az elvárt dolgok egy-egy álláshirdetésnél. Milyen képzettségeket várnak el a diplomán felül, milyen nyelvtudást, milyen egyéb szoftverek, eszközök ismeretét (pl. pályakezdőként az jelentős előny tud lenni, ha készségszinten bánsz az Excellel, Access-szel, esetleg láttál már SAP-t életedben). Ezekkel ha csak kicsit is elkezdesz többet foglalkozni egyetem alatt (akár heti 1-2 óra), jelentős előnyöd lehet belőle.
Próbálj meg már alapszak alatt olyan munkatapasztalatot szerezni, ami legalább részben az általad választott területhez kapcsolódik, akár áron alul is. Ha egy elemző cégnél akarsz elhelyezkedni, és náluk csak adatrögzítést tudnál vállalni, az se gáz, ha már "bent" vagy, könnyebb mozgolódni.
A szakmai gyakorlatot nyilván próbáld meg olyan helyen csinálni, ami legalább részben kapcsolódik az "áhított" területhez, és ahol el tudod képzelni magad hosszabb távon is, ha a gyakorlat után állást ajánlanának (viszonylag gyakori).
Ha munkát keresel, nyilván ne vállalj el akármit, csak azt, ami a későbbiekben jól tud kinézni az önéletrajzodban (nyilván ezt nem lehet a végtelenségig csinálni), ha mégis elkezdesz valahol dolgozni, ami nem a végső célod, akkor ne hagyd abba az álláskeresést, folytasd tovább.
Ezen felül mehetnek a különböző képzések, tanfolyamok, de innentől tényleg az ambíción múlik. Látni fogod, hogy milyen területen milyen munkahelyek, munkakörök elérhetőek milyen lehetőséggel. Bármilyen területen el tudsz helyezkedni adatrögzítőtől a csúcsmenedzserig bármilyen szinten. Ehhez az kell, hogy reálisan tudd értékelni a saját tudásodat, lehetőségeidet, és annak a szervezetnek a lehetőségeit, ahol dolgozol.
Köszönöm, hogy ilyen hosszan válaszolsz és hogy ilyen segítőkészen!
Azt mondod, hogy ha már benn vagyok könnyebb mozgolódni? Ez akkor is igaz, hogy ha tényleg valami adatrögzítő állásból szakmaibb állásba?
Vagy ez még gyakornokként igaz? Mert nyilván később mondjuk 30 évesen gondolom ez már nem elképzelhető.
Közgazdászként mik a komolyabb területek ezeken kívül? (És ami nem IT-s vonal.)
A különböző kockázatkezelési, kockázatelemzési területek, stratégiai területek?
Tehát ha ilyenek érdekelnek, akkor már egyetem során orientálódjak ilyenek felé és ilyen szakmai gyakorlatra menjek?
Részemről nagyon oké, remélem reálisan be lehet ilyenekre kerülni. Gondolom ezekből kevés van.
Nem lehet általános érvényű választ adni, mert ahány cég, annyi szervezeti kultúra, HR politika, stb. De igen, tapasztalataim szerint könnyebb már bent mozgolódni, mint teljesen 0-ról.
Simán elképzelhető később is. Nagyon sokan vannak, akik a 30-as, 40-es éveikben módosítanak pályát, és a közgazdász diploma kedvelt második diploma tud lenni. Nekem is volt nem egy, nem kettő olyan csoporttársam mind alapszakon, mind mesterszakon, akik teljesen más területről jöttek ebből a korosztályból. A HR-esek sem hülyék. Ma már nem úgy gondolkoznak egy munkavállaló esetén, hogy csak 25 éveseket veszek fel, mert ha 30 éves lenne, akkor nem 40, csak 35 évet dolgozna itt. Tudják ők is, hogy ha valaki 10 évet lehúz egy cégnél, az már a legtöbb esetben őskövületnek fog számítani. Később is be tudsz kerülni "komolyabb" pozíciókba.
A komolyságot nehéz ilyen formában értelmezni. Még egyszer: bármilyen területen tudsz nagyon magas döntéshozói szintre jutni. Az a lényeg, hogy azzal kezdj el foglalkozni, ami érdekel. Ha az a pénzügy, akkor azzal, ha a marketing, akkor azzal. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Csak abban tudsz a középszernél jobb lenni, ami érdekel és amihez van affinitásod.
Kockázatkezelés, stratégiai: ilyenekből is vannak ugye gyakornoki helyek és utána junior állások?
Egyébként közgazdászként (nem IT-s vonalon) milyen komolyabb pozíciók vannak még? Tudnál írni párat?
25.:
Ha van terület ami nem érdekel a gazdaságon belül az a számvitel. A könyvelés számomra a legszárazabb, legunalmasabb terület.
Ahogy írtam, a kockázatkezelés, stratégiai területek állnak közelebb hozzám úgy érzem, persze ez még alakulhat az évek során.
Milyen komolyabb területeket tudtok még ezeken kívül egy nagyvállalatnál gazdasági területen?
Az én tapasztalatomból kiindulva: ambíció kell, szorgalom, fejlődni vágyás mindenek felett, de ezzel sajnos nem mindenki rendelkezik, vagy nem hajlandó bármit feláldozni érte.
Én miután elvégeztem a pénzügy-számvitelt kis, szakmai céghez kerültem, amit tapasztaltam:
- fejlődni nagyon jól lehet, mert általában egy személyben három ember munkáját kell csinálni és azt A-tól Z-ig, de a pozitívumok itt véget is érnek, cserébe viszont van
- stressz dögivel
- fos fizetés, nulla egyéb juttatás, fizetetlen túlórahegyek
- bármennyit csinálsz, sose fogy el a meló és mindig többet várnak tőled, életed nem nagyon lesz mellette
Napi 10-12 órát dolgoztam azért a pénzért, amit az Aldiban kasszásként megkerestem volna. Cserébe rengeteg tapasztalatot és tudást szereztem, de lelkileg meg fizikailag tönkrementem bele. Biztos van, aki ezt bírja hosszútávon, nálam nem így volt.
Most SSC-ben a tapasztalataim:
- nagyon jó fizu, jó juttatások, túlóra ha egyszer egy évben előfordul, akkor is ki van fizetve az utolsó forintig
- nulla stressz, tényleg nulla, mert minden feladatra legalább 3, ha nem több ember van és a nap kb. 20%-át töltöd tényleges munkával, a többi meetingelgetés, kávézás, trécselés az irodában, etc.
- bizonyos szempontból viszont rettenet lélekölő, ugyanazt a kis részfeladatot csinálod nap, mint nap, fejlődési lehetőség jóval kevesebb
Azt kell eldönteni, hogy te melyik típusú ember vagy. Ha bírod a monotonitást és a jó fizu fontosabb, mint az, hogy fejlődj szakmailag, akkor SSC. Ha a tudásod akarod fejleszteni/elmélyíteni, akkor rendes, kis könyvelő (vagy ami érdekel) cég, ott tényleg nagyon jól meg lehet tanulni a szakma csínját-bínját, viszont fel kell rá készülni, hogy a beled kitapossák, mindezt egy szerencsés esetben csak középsz@r fizuért.
Ezek alapján mindenki el tudja dönteni, hogy neki melyik a szimpatikusabb, és ennek megfelelően el tudja dönteni, hogy melyik utat válassza. Ideális eset nyilván az lenne, hogy ha lenne olyan lehetőség, amiben lehet szakmailag fejlődni és még jól is fizetnek, de ez a közgazdász állások 1%-a kb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!