Nagyon szemtelen lennék ha beszólnék az interjúztatónak?

2 férfi interjúztatott, én nő vagyok pályakezdő. Úgy éreztem jint valami vallatást, 50 percig tartott, majdnem elröhögtem magam némely sablonkérdesnél: Hol akarsz tartani 5 év múlva, miért akarsz dolgozni stb. tudjátok. Hát miért b+ mert pénzt kell kereseni, egyébként a közeletekbe nem mennék. Na tehát ott tartottam, hogy majdnem benyögtem, hogy szerintem ezt 45 perc után most már fejezzük be. Nagyon nagy kutyáknak érezték magukat.

Nyilván azért úgy kedvesek voltak, de valahogy mégsem az a baráti beszélgetés, hanem mintha egy ügyvéd lenne és én a vádlott lennék. Nem tudom, nyomasztóak voltak, és sablonosak, erős férfi tekintélyt sugalltak a kis farkukkal. Nagyjából ilyesmi. Mintha lenéztek volna, ezt én meg nagyon nem szeretem. A pincért se nézem le, ugyanúgy kommunikálok vele mint egy milliomossal.