Miért szorulnak sokan arra, hogy ismerősök révén találjanak munkát? Ismerős nélkül, egyedül magukra támaszkodva nem találnak, ismerős nélkül sehová nem kellettek?

Nekem volt ahova úgy se vettek fel, hogy ismerős volt a főnök. Először azért pijjogott, mert nincs megfelelő végzettségem, utána amikor lett, meg azért, mert nincsen gyakorlatom. Most a kis sziri-szari vállalkozását el kell adnia, mert nem működik. Meg amikor kezdő voltam, akkor kellett/volna az ismerős, mert mindenki, szinte az összes hr-es lik azárt pijjogott, hogy "van gyakorlataaaaaaa"?

Maradjunk annyiban hogy nem mindenhova elég az ismeretség és nem mindig a főnök dönt. Ez néha kellemetlen.