Igaz az, hogy egy magyar dolgozó termelékenysége elmarad egy Nyugati országban dolgozó ember termelékenységétől?

Ez tény, nem "szerintem" kérdése :)

A termelékenység azonban nem azt jelenti, hogy a magyar munkás ügyetlenebb vagy kevesebb zabot tud óránként kihegyezni, mint egy német, hanem azt, hogy mekkora értéket tud előállítani adott idő alatt.

Például ha a magyar melós óránként 10 zabot tud kihegyezni és darabjáért 10 Ft-ot, tehát összesen 100 Ft-ot kap, az kisebb érték, mint a német esetében, aki óránként csak 1 zabot tud kihegyezni, de azért az egy darabért is 300 Ft-ot kap.

Üzemlátogatáson voltunk kicsiny hazánkban.

A német anyacég lecserélte a 160db/h-ás palackfúvó gépsorát, mert az már csak 100db/h sebességgel volt képes működni és 2-3 óránként így is bedöglött, majd jöhetett a 20-30 perces szervizelés, a gép 2 gépkezelőt igényelt.

Az új gép fúvófejenként 180db/h teljesítményű és ráadásul 3 különböző fúvófejjel van felszerelve, így 540db terméket tol ki óránként 2 gépkezelő közreműködésével.

A régi gépet aranyáron eladták a magyar leányvállalatnak, itt veszteség, míg az anyacégnél nyereség keletkezett! A gépet finomhangolták hazánkban 120db-ot gyárt óránként és 2 helyett 1 gépkezelő dolgozik rajta.

Német termelékenység új gépen 270db/kezelő (régi géppel 50db/kezelő) VS itthoni régi gép 120db/kezelő.

Az adatok is bizonyítják, hogy a német gépkezelő 2,25x-ör hatékonyabb...

3-as nagyon jol ramutatott mi van emogott.

Igen ez eleg csaloka. Szoktak ra random hivatkozni, hogy a magyar munkas termelekenysege alacsonyabb. Aztan ha kimegy kulfoldre hirtelen hopp megugrik a termelekenysege...

A munkas termelese nem valaszthato ela gepsortol, amivel dolgozik es a cege beszallitolancban elfoglalt helyzetetol se.

A masik igencsak fontos dolog, hogy a termelekenyseg mertekegysege a penz. Igy ez egy ordogi kor. Kis fizetes mellett a termelekenysegre is kis szam jon ki, magasabb fizetes mellett ugyanaz a munka is magasabb termelekenysegkent kerul kimutatasra.

Van abban valami, amit a 3-as írt. Még annyit tennék hozzá, hogy unokatesóm asztalos, kiment Németo-ba dolgozni, és azt mondta a nyersanyagban is nagy különbség van - itthon megrendel a fatelepről egy m3 faanyagot, akkor annak valamekkora része olyan lesz, hogy görbe, meg csomós - hivatalosan nem selejtes, mert a szabvány tűrésbe belefér, de neki ideje megy el azzal, hogy átválogassa, és valamennyit el fog belőle dobni.

Ha Németo-ban rendel a falusi fatelepről, papíron ugyanazt a minőséget, akkor abban valahogy mégis kevesebb a görbe léc, és jóval kevesebb időt tölt el az alapanyag válogatásával.

Az is benne van, hogy ugyanazért a szekrényért több pénzt kér el kint (tehát "nagyobb értéket állít elő"), de azt mondja ez a különbség elég gyorsan csökken (és nem azért, mert kint mennének lefelé az árak)

Még ha a termelékenység ugyanakkora is, miért érné meg a nyugati cégnek keleten befektetni egy vagon pénzt, és ugyanazt a bért adni?

Nem azért van itt, mert a magyar birobot jobb, vagy szebb, mint a német biorobot, esetleg a magyar biorobot nyugaton. Egyszerűen azért, mert itt töredékét kell a bérekre költenie. Ha nem így lenne, nem érné meg itt termelnie. A legtöbb multi van annyira patrióta, hogy ha ugyanannyiba, vagy csak kicsit drágább, akkor inkább otthon gyárt. Ha valamit nagyon olcsón akar, akkor megy Kelet-Európába, vagy Távol-Keletre.

A legtöbb külföldi tulajdoni gyárban olyan a termelékenység, mint az anyaországban.A német tulajdonúakban különösen.

Például a győri Audi vagy a kecskeméti Merga dolgozói mennyivel állítanak elő kisebb értéket, mint a müncheni vagy a stuttgarti dolgozók?