Elvállaljam ezt a munkát? Teljesen el vagyok már keseredve.

Röviden annyi az én szerencsétlen történetem, hogy idén február óta már a harmadik munkahelyem szűnt meg, és egyik sem az én hibámból. Megyei kormányhivatalban dolgoztam ügyintézőként, szuper helyem volt, imádtam, jól is kerestem, de aztán jött egy nagy leépítés, így engem is elküldtek. Egy hónappal később ugyan visszahívtak egy másik osztályra, de azután nem sokkal történt egy olyan fordulat a családunkban, ami miatt a 8 és fél órás munkaidőt nem tudtam már vállalni. Sikerült viszont nagyon hamar egy 6 órás állást találnom, vezetői asszisztens voltam, szintén nagyon jó fizetést kaptam, ez a cég viszont alig pár nappal a próbaidőm letelte után, teljesen váratlanul jogutód nélkül megszűnt, ezért megint munkanélküli lettem. Azóta pedig úgy érzem, el vagyok átkozva, egyszerűen nem jön össze semmi, pedig már másfél hónapja éjjel-nappal az állásokat bújom, interjúkra járok, szinte már bele vagyok betegedve ebbe az egészbe. Az a legnagyobb baj, hogy egyelőre csak 6 órás munkát tudnék vállalni, de azokra sokszoros a túljelentkezés, és a legtöbb helyen eleve teljes munkaidős alkalmazottat keresnek, sőt, még a 6 órás pozícióknál is csodálkozva megkérdezik az interjún, miért akarok én részmunkaidőben dolgozni. Hát egyszerűen azért, mert most egy ilyen élethelyzetben vagyok, így tudom megoldani a mindennapjaimat. Így viszont csak az elutasítást kapom, vagy legtöbbször semmiféle visszajelzést. Megkaptam már azt is a munkaadóktól, hogy túlképzett vagyok, és azt is, hogy biztos egyszerűen csak nem akarok délután 2 óra után dolgozni, és ez nekik nem annyira jön be. Tény, hogy megpályáztam már recepciós, eladói, de még takarítói állásokat is, mert nekem nem derogál a fizikai vagy a szakképesítést nem igénylő munka, de ezeknél eleve semmi esélyem, mert közgazdasági diplomám, felsőfokú nyelvvizsgám van, szinte kinevetnek, ha meglátják az önéletrajzom és a korábbi munkahelyeimet. A komolyabb, nekem megfelelő álláshelyekről meg válaszra sem méltatnak, vagy ha mégis, és bepróbálkozom a részmunkaidővel, azzal rögtön elvágtam magam. Most viszont van egy álláslehetőségem, egy hotelbe felvennének 6 órás kisegítőnek, rendezvények szervezése, előkészítése, lebonyolítása lenne a feladat, egyszerű fizikai, hostess jellegű munka. Voltam már próbanapon is, tetszik a munka, a kollégák is kedvesek, a fizetés viszont nagyon kevés, nettó 120 ezer forint lenne... Azt mondták, rajtam múlik csak a dolog, és én egye inkább hajlok rá, hogy elvállalom, mert egyrészt belefáradtam már az állandó álláskeresésbe, a sok visszautasításba, teljesen kiégtem, haszontalannak érzem magam, miközben semmi bevételem nincs, a biztosításom nemsokára lejár, és 30 éves nőként nemsokára a babatervezésben is gondolkodnánk a párommal. Arra gondoltam, vállalnék valami itthonról végezhető másodállást keresetkiegészítésként, és ha havi nettó 200 ezer forint körül lenne a bevételem a két munkából, akkor már elégedett lennék. Szerintetek ez jó megoldás lenne? Vagy ti mit tennétek most a helyemben? Hol tudnék heti pár órás másodállásokat találni?