A Tesco központi irodája milyen színvonalú munkahely?

IT részen vagyok, én szeretem. Nagyon szép környezet, jó csapat.

Ez nem a Tesco Globál Áruházak Zrt, az más cég, más vezetéssel.

Ez az a BST cucc ami a Váci Út végén van a Zepter mellett? Háát, hol is kezdjem? A véleményem nem biztos, hogy ma is releváns, mert én 2019-ben dolgoztam ott, és akkor még nagyon új volt a cég. Mára talán javultak a dolgok. Én akkor két hónapot bírtam ott ki, és az is szörnyű volt.

Kezdjük az irodával. A megközelítése rossz. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a Váci úton van, ami amúgy is tele van irodával. Igen, tényleg ott van, de már a legvégén. Még a Duna Plázától is több mint 10 perc séta. Inkább az Újpest Városkapui buszállomáshoz van közel. Akkor éri meg, ha Angyalföldön, vagy Újpesten laksz. Ha kocsival jársz, a dugók miatt esélytelen, hogy emberi időben oda, vagy haza juss. Ha tömegközlekedsz, és tudsz rendesen metrózni akkor jó lehet. Amikor én jártam pótlóbuszoznom is kellett, és így már kellemetlenebb volt a dolog. Maga az épület kívülről szürke és semmilyen. Belülről már korrekt, de azért nem egy nagy szám, és nem is elég széles a tér, ahhoz képest, hogy mennyien dolgoznak ott. A pozitívum benne, hogy ott van mögötte a Váci Úti Tesco tele kajáldákkal. Így ha nem viszel otthonról ebédet csak átsétálsz és nem kell a netpincérrel szórakoznod.

Én HR részlegre jelentkeztem sima admin pozícióra. Az utólag furcsa, hogy a hirdetésben magas szintű angol tudást vártak, és elég kemény tesztet töltettek ki velem az interjún. Ehhez képest a két hónapom alatt egyszer sem találkoztam az angol nyelvvel a munka során. De járnom kellett egy fejlesztő nyelvi tréningre ami szánalmasan nevetséges volt. Kb. egy fogykosképző színvonala. Nem nagyon értem ezt a kontrasztot.

Az első hetem szintén tréning volt, ami szinte csak annyiból állt, hogy önfelszopó dicsőítő monológokat hallgattam, hogy milyen fantasztikus cég a Tesco, milyen fantasztikus a TBS, és hogy itt aztán minden szenzációsan, és szuperül működik. Már itt elkezdtem érezni, hogy valami nem stimmel. Aztán hamar be is dobtak a mély vízbe. Ahogy te is írtad, négy ország HR, és bérszámfejtő részlege van egy emeleten. Ami annyit tesz, hogy kb 200 ember van bezsúfolva egy nem túl tágas open office környezetbe. Nekem nincs bajom a társasággal, és nem vagyok hardcore introvertált, de ezen a helyen konkrétan tömegiszonyom volt. És iszonyatos hangzavar és nyüzsgés volt egész nap. Itt egyszerűen nem lehet a munkára koncentrálni, mert se elég szabad helyed, sem nyugalmad nincs. Az étkező kicsi, és általában fullon tele volt. Ha kajálni akartam, vadásznom kellett a helyet, volt hogy más emeletekre kellett átlifteznem. Ha nem otthonról vittem a kaját, akkor a Tescoban ültem le enni, ezzel jobban jártam.

A munka maga is szar volt. Egy csúcsbéna, átláthatatlan rendszerben dolgoztunk, ami állandóan lefagyott, összeomlott, lassú volt. Mi csináltuk az ország összes áruházának a munkaügyi teendőit, és mindenki minimum 3 ember munkáját végezte. Gyakori volt, hogy reggel 7-től este 6-ig bent ültem, főleg hó végi zárásnál. A kollégák többnyire rendesek voltak, de segíteni nem nagyon tudott senki, mert mindenki el volt havazva állandóan. A közvetlen főnökömet, a manageremet is nagyon megkedveltem. A felsőbb vezetés szart bele mindenbe. Mindent a managerek nyakába varrtak, hogy ötször annyire leterheltek, és kimerültek legyenek. Pont ezért kedveltem a saját manageremet, mert ő még akkor is próbált segíteni, amikor már a végkimerülés, és idegösszeomlás szélén állt.

Ennél a cégnél nincs igény a fejlődésre, a fejlesztésre. Kommumnizmusból itt ragadt szemlélet uralkodott itt. Minden papír alapon ment. A legutolsó doksi papírját is meg kellett tartanunk. Persze tárolni már nem volt hol, ezért általában úsztunk a papírban. Nekem néha konkrétan olyan érzésem volt a rendszerrel, meg az egész irodával kapcsolatban, mintha 20 évet visszautaztam volna az időben. Az ebédszünet fél óra volt, és a munkaidődön kívüli időszak volt. Ha túl lépted és a felső vezetés észrevette, szóltak érte. Egy gyári munkás kap hasonló bánásmódot. Pedig hivatalosan kötetlen munkaidősök voltunk, de ez a gyakorlatban nem valósult meg, mert állandóan bent kellett lenni, hogy tartsuk a határidőket. Ezt csak azért találták ki, hogy ne kelljen túlórát fizetni. Ha nem sikerültek a határidők, a felsővezetés lecseszett a nagymeetingen, hogy nem hozzuk az eredményeket. Jaa igen, meeting. Mindenről meeting. Még arról is, hogy milyen vc papaírt használjunk, Ez a cég konkrétan megutáltatta velem ezt a szót. Meetingek alatt persze nem tudtál haladni a munkáddal, aztán a következő meetingen meg kaptad a lecseszést, hogy nem vagy elég hatékony. Home office nekem még nem volt, próbaidő alatt nem jár. Alapesetben heti egy van, de gyakorlatban ez sem így működik. Volt olyan kollégám akit a hónapban egyszer tudtak elengedni. Talán a covid alatt ez azért változott.

Ezek voltak az én tapasztalataim. Kicsivel több mint két hónap után felmondtam, mert embertelennek éreztem a körülményeket amik ott uralkodtak. Ez alapján én nem ajánlom ezt a céget. Legalábbis a második emeletét a HR-bérszámfejtéssel biztosan nem. Mert nem becsülik meg a munkavállalót, a feltételek a megfelelő munkavégzéshez nem adottak, és lélekölő az egész hely. Mindent a nyakadba sóznak, és olyat feladatot is el kell végezned ami a munkaköri leírásodban sincs benne. Jutalmat, vagy dícséretet persze nem kapsz érte, csak kritikát ha megcsúszol a határidőkkel.